Citymed orvosi portál

Kialakulásában elsõsorban örökletes tényezõk játszanak szerepet. A beteg kikérdezésekor majdnem minden esetben kiderül, hogy valamelyik szülõ, vagy mindkettõ szintén visszérbetegségben szenved. Kialakulását elõsegíti, vagy a meglévõ visszértágulatokat tovább fokozza a hosszabb álldogálás, nehéz súly emelése. Tulajdonképpen minden – a vénás nyomás emelkedését okozó – esetben kialakulhat. Gyakran megfigyelhetõ álló és ülõ foglalkozást végzõkön. Nõk esetében igen gyakran a terhesség során jelenik meg. A felsorolt eseteket elsõdleges visszértágulatnak nevezzük. A valamilyen más betegség következtében fellépõ visszértágulatot másodlagos varikozitásnak nevezzük. Ide sorolhatók például a láb izmai között haladó mélyvénák elzáródása-, a hashártya mögötti vénák elzáródása-, az artériák-vénák közötti szerzett vagy veleszületett kóros összeköttetés-, a vénák daganatos betegségei miatt kialakuló visszértágulatok.
A tágult vénák az esztétikai hátrányon túl jelentõs panasz forrásai is. Ezek a panaszok az un. nehéz láb szindróma tünetei. A beteg napközben a lábát nehéznek, fáradtnak érzi. Gyakori a tompa fájdalom is. A láb délutánra, estére megdagad. Sokszor elõfordul, hogy a beteg éjszaka arra ébred, hogy görcs húzza a lábát. Ilyenkor a láb megemelése a görcs megszûnését eredményezi.
Kezdeti szakaszban a tág vénák álló helyzetben jól megfigyelhetõk. Az idõ elõre haladásával a vér visszaáramlásának nehezítettsége a láb tápanyag ellátási zavarát eredményezi. A boka felett a bõr elvékonyodik, barnásan elszínezõdik. Súlyos esetben lábszárfekély is megjelenhet. Különösen a nyári nagy melegben a vénás keringési zavar miatt a bõr gombás vagy baktérium okozta gyulladása tovább súlyosbítja a helyzetet. A bõr ez elsõdleges védelmi funkcióját nem tudja ellátni. Az elvékonyodott bõr már kis fizikai erõbehatásra is megrepedhet, a keletkezett seb nehezen gyógyul. A gyulladásos területen a kórokozók a mélybe jutva a mély vénák gyulladását, rögös elzáródását okozhatják. Ez a mély vénás trombózisnak nevezett állapot már sürgõs korházi ellátást igényel, mert tüdõ embólia veszélye fenyeget.
Az utóbbi mondatokból kitûnik, hogy a láb visszeressége mennyi gond, baj forrása lehet. Ezért kap nagy hangsúly a megelõzés, illetve a további romlás megakadályozása.
A közvetlenül a bõr alatt futó vénáknak nincs megfelelõ támaszuk (nem úgy, mint az izmokkal körülvett mély vénáknak), emiatt könnyen kitágulhatnak. A megelõzés leghatékonyabb módja a rugalmas harisnya viselése, mely a hiányzó külsõ támaszt pótolja, a vénák kitágulását megakadályozza. A rugalmas harisnyának a lábfej középsõ részétõl a térdig kell tartania. A komplex megelõzést, és a további rosszabbodást megakadályozó gyógymódot jelenti a rugalmas harisnya viselése, kiegészítve minden lehetséges alkalommal a láb felpolcolásával. Nõk esetében a terhesség idõszaka alatt különösen fontos erre gondot fordítani.
Ma már a gyógyászati segédeszközöket forgalmazó boltokban kaphatók a megelõzést szolgáló harisnyanadrágok, melyek a célnak megfelelnek, ugyanakkor esztétikusak és viselésük kellemes.
Ez a kezelési stratégia alkalmazható idõs emberek esetében és azon személyeknél is akik elhárítják vagy el kívánják halasztani a mûtétet. Az elsõdleges varikozitás esetén a tágult vénák mûtéti eltávolítása a következõ gyógymód. Tudatában kell lenni annak, hogy még a kiterjesztett és gondosan végzett mûtét után is kialakulhatnak ismét visszértágulatok. A konzervatív kezelés és a tágult visszerek mûtéti eltávolításán túl van egy harmadik gyógymód is. Ez a kompressziós szkleroterápia. Ezt a kezelési módot elsõsorban a kisebb vénatágulatok, az un. Seprû vénák eltüntetésére alkalmazzák. A szklerotizáló oldat vénába történõ befecskendezése után az érintett területet egy idõre összenyomják. Ennek következtében az ilyen módon kezelt vénák elzáródnak és néhány hét múlva már nem látszanak.
Felületes visszérgyulladás. A vénát ért ütés, sérülés során a vénafalban olyan élettani folyamatok indulnak meg, melyek a vénafal steril gyulladását, a vénában pedig vérrög képzõdését idézik elõ. A vérrög növekedése során elzárja a véna nyílását. Bizonyos idõ elteltével a keringés helyreállhat a vénában, de a gyulladás a vénafal maradandó károsodását eredményezi, ami mûködési zavarokat okozhat. A felületes visszérgyulladás tünete a következõ: az érintett véna mentén beszûrõdés, nyomásérzékenység, bõrpír alakul ki, de nem jön létre jelentõs duzzanat a végtagon. Ágynyugalom, a láb felpolcolása, az érintett terület borogatása, nem szteroid gyulladás gátló-, és egyéb adjuváns gyógyszerek átmeneti szedése elegendõ.
Mély vénás trombózis. Az esetek 80%-ban a lábszárizmok között haladó mély vénák gyulladása és a keletkezõ vérrög okozta elzáródása. Kialakulásához szívgyengeség, közelmúltban történt mûtét, valamilyen daganatos megbetegedés, fogamzásgátló tabletta szedése, tartós inaktivitás (mozgáshiány), visszeresség vezethet. Jellemzõje a lábikrában vagy a combban jelentkezõ fájdalom, esetleg lábszárduzzanat. A kórkép megállapítása egyszerû vizsgálattal bizonytalan. Egyértelmû eredményt ebben az esetben a vénák röntgen vizsgálata ad. A tüdõ embólia veszélye miatt nagyon körültekintõnek kell lenni. A kezelés 1-2 hetes szigorú ágynyugalomból és véralvadásgátló gyógyszeres kezelésbõl áll.
Krónikus vénás elégtelenség. Tulajdonképpen a mélyvénás trombózis késõi szövõdményének tekinthetõ. Az elzáródott mélyvéna nem nyeri vissza eredeti feladatát, esetleg végérvényesen zárva marad. Emiatt a láb keringése nagymértékben megromlik, bokaduzzadás, a boka fölött barnás elszínezõdés, fekély alakul ki. A bõr fénylõvé, feszessé válik. Visszeresség is kialakulhat, tehát egy önmagát gerjesztõ folyamat indul el. Az ilyen betegségben szenvedõ betegnek egész életén át be kell tartania az alábbiakat: a láb éjszakai felpolcolása és nappali pihenõ szakaszok beiktatása szintén a láb felpolcolásával, hosszas ülés és állás kerülése, rugalmas harisnya viselése folyamatosan, kiéve azokat az idõszakokat, mikor a láb felpolcolt állapotban van.