- A nap híre
- Régebbi hírek
- Tanácsadás
- Kereső
- Hírlevél
- Lexikon
- GYIK
- Képgalériák
- Látogatók
- Elérhetőség
- Ajánlatkérés
- Díjtételek
Önálló orvosi tevékenység
A cikkből megismerhetjük, hogy mit jelent az, hogy praxis jog, milyen feltételekkel lehet azt gyakorolni, illetve a működtetési engedélyt milyen szabályok alapján lehet kiállítani.
Orvosi tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog
Az önálló orvosi tevékenység
Önálló orvosi tevékenységet a területi egészségügyi ellátási kötelezettség körében csak a működtetési joggal (ún. praxis joggal) rendelkező háziorvos (háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos) végezhet. Ennek megfelelően a háziorvos ezt a tevékenységét csak a működtetési jogot engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől láthatja el, s mivel a működtetési jog egy személyhez fűződő jogosultság, követelmény, hogy a tevékenységet csak személyesen végezheti.
Az önálló orvosi tevékenység csak a Magyar Orvosi Kamara által kiadott működtetési engedély vagy hatósági bizonyítvány birtokában végezhető. Az engedélybe foglalt működtetési jog egy olyan személyhez kapcsolódó és vagyoni értékkel bíró jog, ami bizonyos feltételekkel elidegeníthető és folytatható.
Az önálló orvosi tevékenység gyakorlása
Az önálló orvosi tevékenység csak a települési önkormányzat képviselő-testülete által - rendeletben - meghatározott háziorvosi körzetben folytatható. A kijelölt körzet a település adottságaitól függően kiterjedhet az egész településre vagy csak egy településrészére. Az önkormányzat foglalkoztathatja a háziorvost közalkalmazottként, illetve gazdálkodó szervezeti formában vagy magánorvosként is. Az utóbbi két esetben az orvossal az önálló orvosi tevékenység ellátására kötött szerződés legrövidebb időtartama 5 év. A működtetési joggal rendelkező háziorvos ezt a tevékenységét - a helyettesítést kivéve - csak egy háziorvosi körzetben folytathatja, azaz csak egy praxis joggal rendelkezhet.
Az önálló orvosi tevékenység végzésének feltételei
Az önálló orvosi tevékenység keretében a háziorvos, a házi gyermekorvos, valamint a fogorvos nyújthat egészségügyi ellátást. Ezek a tevékenységek csak a megfelelő felsőfokú orvosi diplomával és az előírt szakképesítésekkel végezhetőek.
A háziorvosnak az általános orvosi diploma megszerzésén túl a következő vagylagos feltételeknek is meg kell felelnie, hogy háziorvosi tevékenységet láthasson el:
általános orvostan vagy háziorvostan szakorvosi szakképesítés; vagy
belgyógyászat szakorvosi szakképesítés és 10 év körzeti vagy háziorvosi gyakorlat; vagy
1998. december 31-ig 25 év folyamatos körzeti és háziorvosi tevékenység .
A házi gyermekorvosi tevékenységet csak csecsemő- és gyermekgyógyászat szakorvosi képesítéssel lehet ellátni .
Alkalmassági vizsgálat
A háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi tevékenység további feltétele, hogy csak akkor kezdhető meg és folytatható, ha az előírt alkalmassági vizsgálat alapján az orvost alkalmasnak minősítik a tevékenység ellátására. Az orvosnak egészségi, mentális és fizikai állapotára tekintettel az adott tevékenység végzésére képesnek és alkalmasnak kell lennie (munkaköri alkalmasság) .
A vizsgálat célja, hogy az orvos - a többi egészségügyi dolgozóhoz hasonlóan - csak olyan egészségügyi tevékenységet végezzen, illetve csak olyan egészségügyi tevékenységben működhessen közre, amellyel - egészségi állapotával összefüggésben - nem veszélyezteti sem saját, sem az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő, illetve más személyek egészségét vagy testi épségét .
Az orvos alkalmas, ha nem szenved a 40/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet mellékletében meghatározott egyik betegségben sem (pl. nincs keresőképtelenséget eredményező fertőző betegsége, eszméletvesztéssel járó, gyógyszerrel biztonságosan nem karbantartható állapotban, nem áll fenn súlyos és nem korrigálható látásromlás vagy hallásromlás).
A tevékenység megkezdése előtti vizsgálatot a jogszabályban rögzített esetekben időszakos alkalmassági vizsgálatnak kell követnie, illetve a háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosok kötelesek a 62. életévük betöltésének évében alkalmassági vizsgálaton részt venni .
Az egészségügyi tevékenységre való alkalmasság elbírálása az illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyen történik . Amennyiben a vizsgálat alapján az orvos az általa ellátott, illetve ellátandó munkakörre egészségileg alkalmas, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa a munkaköri alkalmasságot igazolja.
Amennyiben a munkaköri alkalmasság nem igazolható, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa - az érintett orvos hozzájárulásával - a munkaköri alkalmasságának vizsgálatát az Országos Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézeténél (OKK OMFI) kezdeményezi. Az OKK OMFI a vizsgálat elvégzéséről 8 munkanapon belül gondoskodik .
Ha az OKK OMFI által elrendelt vizsgálat az alkalmatlanságot, illetve korlátozott alkalmasságot állapítja meg, az OKK OMFI kezdeményezi az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes megyei (fővárosi) intézeténél, hogy a munkakörre való alkalmatlanságot, illetve a korlátozással történő alkalmasságot állapítsa meg, illetve amennyiben indokolt az orvost - valamennyi munkakörre kiterjedő hatállyal - az egészségügyi tevékenység folytatásától tiltsa el .
A működtetési jog elidegenítése
A működtetési jogot az orvos - mivel az vagyoni értékkel bír - akár visszterhesen, akár ingyenesen elidegenítheti. Az elidegenítés azonban csak olyan személy részére történhet, aki még nem rendelkezik működtetési joggal, de a Kamarától megkapta azt a határozatot, amely igazolja, hogy megfelel a jog megszerzéséhez szükséges követelményeknek. Ezen felül a jogot megszerezni kívánó orvosnak rendelkeznie kell az önkormányzattal kötött előszerződéssel vagy az önkormányzat nyilatkozatával, amelyből kiderül, hogy a működtetési jog megszerzése esetén az önkormányzat háziorvosként kívánja foglalkoztatni.
Azok az orvosok, akik 2000-ben háziorvosi tevékenységet végeztek és a jogszabályi követelményeknek megfeleltek, a törvény erejénél fogva, - működtetési engedély nélkül - gyakorolhatták és gyakorolják tovább az önálló orvosi tevékenységüket. Ezek a háziorvosok szintén elidegeníthetik a praxis jogukat, de ehhez előzőleg be kell szerezniük a Kamarától azt a hatósági bizonyítványt, ami a működtetési joguk megszerzését igazolja. Vannak továbbá olyan háziorvosok, akik 2000-ben területi ellátási kötelezettség nélkül, de legalább 200 betegnek viselték gondját a társadalombiztosítás által finanszírozott orvosi tevékenység keretében, ezért ők a szükséges igazolások bemutatása után szintén megszerezhették a praxis jogot. Az így szerzett működtetési jog azonban "forgalomképtelen", nem idegeníthető el, mert az szorosan az azt megszerző orvos személyéhez kötődik .
A működtetési jog tehát a fenti kivétellel és korlátozással elidegeníthető, de bérbe vagy haszonbérbe nem adható, a gyakorlásának a joga - sem ingyenesen, sem visszterhesen - nem engedhető át más személynek .
Az orvos helyettesítésének feltételei
A kizárólag személyesen végezhető tevékenységben az orvost csak akadályoztatása esetén helyettesítheti más. Ilyen esetnek minősül:
a keresőképtelenség,
a hivatalos távollét,
a szabadság,
a gyermekápolás, gyermekgondozás; illetve, ha
a munkavégzés a közmegbízatással összeférhetetlen vagy
valamilyen közmegbízatás miatt a tevékenységét nem tudja ellátni a háziorvos.
Mivel a fenti esetekben a személyes szolgáltatásnyújtási kötelezettségét az orvos nem tudja teljesíteni, a helyettesítéséről gondoskodni kell. Természetesen a helyettesítő orvosnak is meg kell felelnie a működtetési jog megszerzéséhez és a tevékenység gyakorlásához szükséges személyi feltételeknek.
A működtetési jog folytatása
A praxis jogot a háziorvos halálát követően a hozzátartozói a következő törvényi sorrend szerint folytathatják:
házastárs;
egyenes ági leszármazó.
Egyenes ági leszármazónak kell tekinteni az elhunyt gyermekét, örökbefogadott és nevelt gyermekét, valamint az unokáját, és közöttük mindig a leszármazási fok dönti el a jogosultság sorrendjét. Ha több olyan egyenes ági leszármazott is van, akik megfelelnek a működtetési jog gyakorlásához szükséges követelményeknek, akkor 30 napon belül közösen be kell nyújtaniuk a Magyar Orvosi Kamarához azt a megállapodást, amelyben megjelölik a praxis jog gyakorlására egyedül jogosult személyt. Amennyiben az érintettek a fenti határidőn belül elmulasztják benyújtani a megállapodást, erre utóbb már nincs lehetőség és a működtetési jog megszűnik. Ha a folytatásra megjelölt személyről kiderül, hogy nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, két lehetősége van, vagy lemond a praxis jogról a jogosultsági sorrendben utána következő olyan személy javára, aki a törvényi feltételeknek megfelel vagy az elhunyt halálát követő 6 hónapon belül - akár ingyenesen, akár visszterhesen - elidegenítheti azt. A működtetési jog ebben az esetben is megszűnik, ha 6 hónapon belül az elidegenítésre nem kerül sor .
Illetékfizetési kötelezettség
A működtetési jog - akár ingyenes, akár visszterhes - megszerzése után a háziorvosnak illetéket kell fizetnie. A működtetési jog, mint vagyoni értékű jog megszerzésével járó illetékfizetési kötelezettség részletes szabályait az illetékről szóló törvény (1990. évi XCIII. tv.) tartalmazza. Nem kell illetéket fizetniük azoknak, akik 2000-ben a törvény erejénél fogva szerezték meg a működtetési jogot, valamint az ezt tanúsító hatósági bizonyítvány kiállítása is illetékmentes.
Az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának - akár visszterhes, akár ingyenes - megszerzése, illetve a működtetési jog folytatása esetében az illeték alapja a működtetési jognak - terhekkel nem csökkentett - értéke, az illeték mértéke pedig az illetékalap 10%-a.
A működtetési engedély kiadása és visszavonása
A működtetési engedély kiadása
Az önálló orvosi tevékenység folytatásához szükséges működtetési engedélyt, illetve hatósági bizonyítványt a Magyar Orvosi Kamara megyei szervezete kérelemre adja ki. A működtetési engedély csak annak az orvosnak adható, aki a háziorvosi tevékenység folytatásához előírt jogszabályi követelményeknek megfelel. Ezért a praxis jogra vonatkozó kérelemhez csatolni kell a diplomáról és a szükséges szakképesítésről szóló igazolásokat és dokumentumokat, valamint az alkalmassági vizsgálat eredményéről szóló igazolást .
A működtetési engedély iránti kérelem
A működtetési jog megszerzési módjától függően az alábbi okiratokat is mellékelni kell a kérelemhez:
A működtetési jog elidegenítés útján történő megszerzése esetén:
aa) működtetési jogot elidegenítő és megszerezni kívánó személyek által kötött előszerződést a működtetési jog átadásáról; valamint
ab) az önkormányzat és a praxis jogot megszerezni kívánó személy közötti előszerződést vagy az önkormányzat olyan nyilatkozatát, amelyből kiderül, hogy az engedély megszerzését követően a kérelmezőt háziorvosként kívánják foglalkoztatni.
A működtetési jog folytatása esetén:
ba) a kérelmezőnek a folytatásra való jogosultságát igazoló okiratokat; valamint,
bb) ha a folytatásra többen jogosultak, azt a megállapodást, amelyben kijelölik a folytatásra jogosult személyt.
Abban az esetben, ha a háziorvosi tevékenységet nem közalkalmazottként kívánják ellátni: a kérelmező nyilatkozatát, amelyben kijelenti, hogy a helyettesítésről akkor is gondoskodik, ha a háziorvosi szolgálat a saját ingatlanában működik .
A tartósan betöltetlen vagy új háziorvosi körzet esetén:
da) az önkormányzati képviselő-testületi határozatot, arról, hogy a háziorvosi körzet tartósan betöltetlen, vagy
db) új körzet esetén az önkormányzat képviselő-testületének rendeletét az új háziorvosi körzet kialakításáról.
Annak az orvosnak, aki 2000-ben területi ellátási kötelezettség nélkül szerzett működtetési jogot, a hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelméhez mellékelnie kell az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazolását arról, hogy 2000. február 26-án legalább 200 hozzá bejelentett betegre kiterjedően látta el a háziorvosi tevékenységét.
Az engedély kiadásának megtagadása, jogorvoslat
A működtetési engedély a fenti feltételek teljesülése esetén sem adható ki annak a kérelmezőnek, aki:
már rendelkezik praxis joggal;
korábban az orvosi tevékenységének gyakorlásával összefüggésben jogszabálysértő magatartást tanúsított és emiatt visszavonták az engedélyét, az engedély visszavonásától számított 5 évig;
szándékos bűncselekményt követett el és emiatt jogerősen elítélték, vagy akit gondatlan bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, vagy akit a foglalkozástól eltiltottak mindaddig, amíg nem mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól .
A kérelem benyújtásától számított 30 napon belül a Magyar Orvosi Kamara megyei szervezete határozatot hoz a működtetési jog megadásáról és az engedély kiadásáról. A határozat ellen - a közlésétől számított - 15 napon belül fellebbezést lehet benyújtani, amit a határozatot hozó szervezethez kell eljuttatni. Másodfokon a kérelmet a Magyar Orvosi Kamara országos ügyintéző szerve bírálja el. Ha a kérelmet másodfokon is elutasították és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben (2004. évi CXL. tv.) meghatározott feltételek fennállnak, - az újabb határozat közlésétől számított - 30 napon belül a bíróságtól lehet kérni a határozat felülvizsgálatát.
A működtetési engedély visszavonása
A Magyar Orvosi Kamara a működtetési jog kiadásához szükséges feltételek fennállását folyamatosan ellenőrzi, ezért ezek hiányában, illetve a jogszabályban meghatározott egyéb esetekben visszavonja az engedélyt, amelyről szintén határozatot hoz. A határozattal szemben az orvos ugyanazokkal a jogorvoslati lehetőségekkel élhet, mint az engedély iránti kérelem során.
A működtetési engedélyt kiadó megyei kamarai szervezet a következő esetekben köteles visszavonni az engedélyt:
Ha a praxis jog jogosultja az engedély kérelmezése során az ügy érdemi elbírálása szempontjából rosszhiszemű volt. Rosszhiszeműnek kell tekinteni - többek között - azt az orvost, aki az eljárás során az engedély megadása szempontjából fontos tényt, adatot vagy körülményt elhallgatott, adatokat hamisított meg vagy más módon megtévesztette a hatóságot.
Ha az önálló orvosi tevékenységet végző háziorvos az engedély kiadásához szükséges valamely feltételnek már nem felel meg. Például, ha háziorvos egészségi állapotának romlása miatt véglegesen alkalmatlanná válik a tevékenység ellátására.
Ha az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) három éven belül legalább két alkalommal jogszabálysértés miatt hatósági határozattal intézkedett, de a háziorvos a határozatoknak nem tett eleget.
Ha az ÁNTSZ ismételt figyelmeztetése ellenére a háziorvos a tevékenységét nem vagy - a helyettesítést kivéve - nem személyesen végzi. .
Az engedély megadásához szükséges feltételek fennállását, valamint az ÁNTSZ határozatainak érvényesülését az engedély kiadásától számított 5 évente, az alkalmas minősítés megadását a vizsgálatra jogszabályban előírt időszakonként vizsgálja a Kamara. Az engedély visszavonását a Magyar Orvosi Kamarán kívül az Országos Tisztifőorvosi Hivatal is kezdeményezheti.
Kiemelt kamattámogatás
Az önálló orvosi tevékenység egyre növekvő színvonalon történő ellátását segíti elő, hogy a működtetési jog jogosultja a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó és ingatlan vagyon beszerzéséhez, valamint akár a vagyoni értékkel bíró praxis jog megszerzéséhez is kiemelt kamattámogatást vehet igénybe. A támogatások érvényesíthetőek például az orvosi rendelő és az orvosi lakás önkormányzattól történő megvásárlása vagy a felújítás esetén, és a rendelő építésekor is. A szakmailag szükséges gépek, műszerek, berendezések vásárlásakor a háziorvos szintén jogosult a kamattámogatásra. A különböző támogatási formák közül azonban csak egy vehető igénybe. Ezen felül a kamattámogatásban részesülő hitelek egy részéhez a Hitelgarancia Rt. készfizető kezességvállalását is igénybe lehet venni .
A praxis jog jogosultját megillető kiemelt kamattámogatások részletes szabályait
a háziorvosi működtetési jog megszerzéséről és visszavonásáról, valamint a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó és ingatlan vagyon és működtetési jog megszerzésének hitelfeltételeiről szóló 18/2000. (II. 25.) Korm. rendelet,
a lakáscélú támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet, valamint
a Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelőirányzatainak szabályozásáról szóló 1/2001. (I. 5.) GM rendelet alapján kiadott pályázati kiírás tartalmazza.
FORRÁS: Magyarország.hu
« vissza
Időpont foglalás
Időpont foglalás ›
Regisztráció ›
Ha már regisztrált, az oldal tetején található link segítségével beléphet.