Citymed

Sikeres v�rnyom�scs�kkent�s �j hat�sm�ddal

Az emberek �vezredek �ta �rz�kelt�k, hogy az �t�erekben a v�r l�ktet� nyom�ssal �ramlik. Annak a vesz�ly�t azonban, hogy ha ez a nyom�s jelent�sen �s hossz� id�n �t meghaladja az eg�szs�ges emberek v�rnyom�s�nak �tlag�rt�k�t, a doktorok �ltal�ban nem fogt�k fel. Az angol Orvosi Hetilap has�bjain m�g 1931-ben is azt �rta az egyik neves klinikus: „A magas v�rnyom�s� ember sz�m�ra a legnagyobb vesz�lyt az jelenti, ha ez kider�l, mert akkor bizonyosan akad valami bolond, aki megpr�b�lja a v�rnyom�st cs�kkenteni.”

A magas vérnyom�s kock�zat�t azon a területen vették észre, ahol minden egyes higanymilliméternyi emelkedés pénzt jelentett: a biztos�t�sban. A 19. sz�zad végén az életbiztos�t�s miatt jelentkez�k vérnyom�s�t a vizsg�l� orvosok gondosan megmérték és le�rt�k, akkor, amikor az még a k�rh�zakban sem volt szok�s. Ez azért v�lt fontoss�, mert a biztos�t�t�rsas�gok orvosai m�r akkor fölfigyeltek arra a jelenségre, hogy „gutaütés” vagy „agyvérzés” miatt sok férfi� fejezte be ar�nylag kor�n az életét, kiv�ltképp, ha elh�zott volt.
Az egyik amerikai biztos�t� vezet� orvosa, dr. Fischer 1911-ben az Orvosigazgat�k T�rsas�g�nak tagjaihoz idézett levelében azt �rta: „A vérnyom�smér� az életbiztos�t�sért hozz�nk fordul�k vizsg�lat�nak nélkülözhetetlen eszköze, és nincs messze az id�, amikor valamennyi cég haszn�lja majd.”
Ma a gyakorl� orvos a nemzetközi ir�nyelvek szerint minden elé kerül� személy vérnyom�s�t megméri, aki ak�r betegként, ak�r egészséges emberként, de sz�r�vizsg�latra érkezett. Tudjuk, minden harmadik-negyedik feln�ttnek a vérnyom�sa emelkedett, és valamilyen m�don kezelést, gondoz�st igényel. Az utols� ötven esztend�ben azt is tanulm�nyok sora bizony�totta, hogy a legtöbb ember hal�l�t okoz� sz�v- és érrendszeri betegségek egyik alapvet� kock�zati tényez�je a magas vérnyom�s.
Haz�nkban minden m�sodik ember hal�l�t sz�v- és érbetegség okozza. A vérnyom�s-emelkedés különösen az agyi katasztr�f�k legf�bb okoz�ja. A 25–74 évesek közül 28 vizsg�lt orsz�gban emiatt a legtöbben Bulg�ri�ban haltak meg, azt�n Oroszorsz�g, majd K�na, negyedikként pedig Magyarorsz�g következett. �rthet�, hogy létfontoss�g� miel�bb kider�teni, ha valakinek magas a vérnyom�sa, majd ezt a megfelel� szintre levinni, és élete végéig ellen�rizni, gondozni.
Az els� lépés nem gy�gyszeres beavatkoz�s, hanem az életvitel megfelel� m�dos�t�sa: péld�ul kevesebb konyhas� fogyaszt�sa, a s�lytöbblet fokozatos lead�sa. �m ez legtöbbször nem elég. J�l kiv�lasztott gy�gyszerekkel viszont a magas vérnyom�s biztons�gosan csökkenthet�.
Az els�, vérnyom�scsökkent�ként alkalmazott patikaszerek a m�lt sz�zad közepe t�j�n jelentek meg. Az ötvenes években vil�gszerte elterjedt egy alkaloida, amelyet Indi�ban évsz�zadok �ta haszn�ltak nyugtat�ként – ez volt a rauvolfia. Az ebb�l készült kész�tmények haz�nkban is igen népszer�vé v�ltak, de azt�n mind több mellékhat�st, els�sorban depresszi�t észleltek, ezért az alkalmaz�suk fokozatosan visszaszorult.
Azt�n jöttek az �jabb szerek: a vizelethajt�k és az �gynevezett ganglionblokkol�k. Az el�bbiek kisebb adagban és m�s szerekkel kombin�lva ma is haszn�latosak, de az ut�bbiakat ritk�n adjuk. A ganglionblokkol�k igen erélyesen – gyakran t�ls�gosan is erélyesen – nyomj�k le a vérnyom�st, ezért ezeket legfeljebb k�rh�zi körülmények között, orvosi ellen�rzés mellett alkalmazz�k.
A koszor�ér-sz�kület kezelésének kutat�sa is �ri�si lendülettel folyt. Az ötvenes években Angli�ban James W. Black egy vidéki egyetemen azzal a szokatlan ötlettel �llt el�, hogy a koszor�ér-betegség okozta mellkasi f�jdalom, az angina mérséklésére a koszor�ér t�g�t�sa helyett hat�sosabb lenne, ha a sz�vizom oxigénigényét vinnénk lejjebb, mert akkor a kevesebb vér �ltal sz�ll�tott oxigén is elég lenne a görcs old�s�ra. Black doktort az akkori legnagyobb angol vegyi üzem, az ICI alkalmazta, és kidolgozt�k a béta-blokkol� gy�gyszercsoport els� tagj�t, amely kiv�l�an végezte azt, amiért el��ll�tott�k: lass�totta a sz�vm�ködést, de m�r az els� emberi alkalmaz�s sor�n kiderült, hogy ezzel együtt a vérnyom�s is csökken.
James W. Black ezen kérdések tiszt�z�sa alapj�n Nobel-d�jat kapott, és �jabb, ma is alkalmazott vérnyom�scsökkent� gy�gyszerekkel lettünk gazdagabbak. A korai hatvanas években egy béta-blokkol�nak tartott anyag vizsg�lat�val b�zt�k meg Fleckenstein professzort, aki élettankutat� volt Freiburgban. Kiderült, hogy a kedvez� v�ltoz�s a kalciumion sz�vre gyakorolt hat�s�nak g�tl�s�val kapcsolatos: �gy jelentek meg a ma is alkalmazott, kalciumantagonista vérnyom�scsökkent�k.
M�r rég�ta sejthet� volt a vérnyom�s és a vesem�ködés összefüggése. A vese latin nevér�l – ren – elnevezett enzim, a renin fontos élettani szerepér�l is mind többet sikerült megtudni. Bonyolult szab�lyoz�s, a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer tartja megfelel� szinten a vérnyom�sunkat. Ennek els� blokkol�j�t 1965-ben ind�totta el gy�gyszeripari karrier�tj�n az a fölfedezés, hogy egy dél-amerikai k�gy�fajta, a Bothrops jararaca mérgéb�l el��ll�tottak egy peptidet. Az angiotenzin-konvert�l� enzim (ACE) g�tl�i igen hatékony vérnyom�scsökkent�k: nem véletlen, hogy szinte valamennyi gy�gyszergy�r, amely sz�v- és érbetegségek kezelésére szolg�l� patikaszereket kész�t, kidolgozta saj�t ACE-g�tl� kész�tményét.
A vérnyom�s csökkentésének lényege, hogy az ACE g�tl�s�nak eredményeként egy alapvet�en semleges anyag, az angiotenzin I. nem alakul �t a vérnyom�st emel� v�ltozatt�, angiotenzin II-vé. Azt�n sikerült megtal�lni a vérnyom�scsökkentés �jabb szintjét, az angiotenzinreceptor-blokkol�k (ARB) fölfedezésével, amelyek a szövetekben lév� végkészülékek, a receptorok g�tl�sa �tj�n hatnak.
Az el�bbiek alapj�n elmondhatjuk, hogy igen sokféle és hat�sos gy�gyszerünk van a magas vérnyom�s kezelésére. Mégis vil�gszerte tények bizony�tj�k, hogy az e betegségben szenved�k jelent�s h�nyad�nak tov�bbra sincs rendben a vérnyom�sa.
Ebben nem kis szerepet j�tszik az emberi természet: �ltal�ban nem szeretünk pontos id�ben, a javasolt adagban, mindennap, a hét közepén vagy ünnepeken egyar�nt bevenni tablett�kat, kiv�ltképp olyan betegségre, mint a magas vérnyom�s, amely esetleg éveken keresztül nem okoz panaszt, teh�t nem is érezzük, ha a gy�gyszerbevétel id�nként kimarad.
Tapasztalatok igazolt�k azt is, a gy�gyszerek hat�sa gyakorta igen egyéni: a j� orvos ezért személyre szabja a kezelést, és a gondoz�s tapasztalatai alapj�n, szükség szerint m�dos�tja is. A magas vérnyom�s� betegek – a feln�ttek harmada-negyede – igényli a kezelést, és minden eddigi gy�gyszer ellenére vannak olyanok, akiknek a vérnyom�sa nem csökkent arra a szintre, amely a sz�vük és érrendszerük egészsége szempontj�b�l szükséges lenne.
A szakért�k rég�ta vallott�k, hogy az optim�lis vérnyom�scsökkentés szintje az ACE és az ARB s�kja fölött, a rening�tl�s lenne. Ez alapvet�en akad�lyozn� az angiotenzinogén �talakul�s�t el�ször angiotenzin I. v�ltozatt�, majd az igen er�sen érsz�k�t� angiotenzin II. form�v�. Ezt az eseménysort �br�zolja az 1. �bra.
Ha a vérnyom�s-emelkedés lehet�ségét mindj�rt az elején a renin szintjén g�tolhatn�nk, ez lenne a legjobb beavatkoz�si pont. A gy�gyszervegyészek igyekeztek ilyen anyagokat kifejleszteni, de az els� v�ltozatok alkalmatlanok voltak a gyakorlati haszn�latra. Végül 13 év ut�n sikerült elkész�teni azt a molekul�t, amely sz�jon �t bevehet�, hat�sos rening�tl�nak bizonyult.
Az aliskiren hat�anyag az emberi reninmolekul�hoz éppen az akt�v pontokon köt�dik, és ezzel megel�zi az angiotenzin I. megjelenését – ez l�that� a 2. �br�n. �gy igen hat�sos vérnyom�scsökkenést eredményez. Az embereken történt vizsg�latok adatait összegezve, nyolcezernél több magas vérnyom�s� betegnél észleltek megfelel� vérnyom�scsökkenést, gondosan ellen�rzött tanulm�nyokban. Az adag emelése a hat�s j�l észlelhet� fokoz�d�s�t mutatta: a vérnyom�s a bevett gy�gyszermennyiséggel ar�nyosan lett alacsonyabb. A betegek sokkal pontosabban szedik a gy�gyszerüket, ha a tablett�t naponta egyetlen alkalommal kell bevenni, és az aliskiren molekul�ja eleve lehet�vé teszi a napi egyszeri gy�gyszerszedést.
Az �j szer vérnyom�scsökkent� ereje a többi forgalomban lév� kész�tménnyel összehasonl�tva kiv�l�nak bizonyult. Készült olyan tanulm�ny is, amelyben a gy�gyszer hat�s�t nem a szok�sos, rendel�ben végzett, alkalomszer� vérnyom�sméréssel követték, hanem minden vizsg�lt személy ismételten viselte a 24 �r�s, automata vérnyom�smér�t, amely – be�ll�t�s szerint – nappal és éjszaka 40-50 alkalommal mérte a vérnyom�st. A készülék is azt igazolta, hogy az �j gy�gyszer egyenletesen és megb�zhat�an csökkentette a magas vérnyom�st, és �ltal�ban nem voltak kellemetlen mellékhat�sok. A kutat�k azt is figyelték, van-e különbség a n�k és a férfiak vérnyom�s�nak alakul�s�ban, vagy enyhébbnek t�nik-e a hat�s a p�ciens kor�t�l függ�en.
Az aliskirentabletta a nemzetközi vizsg�latokban mindenütt kiv�l�an vizsg�zott. A tanulm�nyok azonban folytat�dnak, mert a szakemberek mind több betegen, mind hosszabb ideig tart� kezelések eredményeit értékelik, miközben egyre több p�ciens magas vérnyom�s�nak kock�zat�t sikerül a vérnyom�sértékkel együtt csökkenteni. Eddig az �j hat�sm�d bizony�totta azt a kedvez� eredményt, amelyet a szerr�l a kutat�k föltételeztek.

2008-12-17

Dr. Matos Lajos
A szerz� a Szent J�nos K�rh�z-Rendel�intézet kardiol�gus f�orvosa

http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=253180&fr=rss

« vissza

Id�pont foglal�s

Id�pont foglal�s ›

A foglal�shoz regisztr�ci� sz�ks�ges.
Regisztr�ci� ›
Ha m�r regisztr�lt, az oldal tetej�n tal�lhat� link seg�ts�g�vel bel�phet.

Az orvos v�laszol

Tegye fel k�rd�s�t - �r�sban v�laszolunk �nnek K�rdezzen �n is! ›

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

Sikeres v�rnyom�scs�kkent�s �j hat�sm�ddal

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

Sikeres v�rnyom�scs�kkent�s �j hat�sm�ddal

keres�s

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol