Citymed

Ha akarjuk, ha nem, l�pten-nyomon belebotlunk egy-egy s�rg�ss�gi ell�t�st ig�nyl� esetbe

Dr Sir�k Andr�s h�ziorvos, megyei szakfel�gyl� f�orvos, a Semmelweis Egyetem Csal�dorvosi Tansz�k�nek oktat�ja, a Magyar-M�ltai Szeretetszolg�lat rohamkocsij�nak egyik kivonul� orvosa, a s�rg�ss�gi ell�t�s oktat�s�nak elismert hazai szak�rt�je.

Kar�csony el�tt beszélgettünk Sir�k doktorral, " Sürg�sségi betegell�t�s " c�m� nagysiker� könyvének ismételt megjelenése kapcs�n.

WD: Mi�ta vagy a p�ly�n, merre dolgozt�l, csal�d, hobby?

Sir�k Andr�s: 1974-ben szereztem diplom�t a Semmelweis Orvostudom�nyi Egyetemen. Ezut�n azonnal körzeti orvosként kezdtem dolgozni a Fejér megyei Cs�kberény községben. Pontosan emlékszem r�, hogy milyen nehézségeim voltak a kezdetekben. Ma is h�l�s sz�vvel gondolok vissza Bajor Feri b�csira, els�, öreg, nagy tapasztalat� felülvizsg�l� f�orvosomra, akit�l rengeteget tanultam. Itt jöttem r�, hogy a Ment�szolg�latn�l �pol�ként eltöltött évek igen hasznosak voltak, sokat tanultam a sürg�sségi betegell�t�s fortélyaib�l. Akkoriban a hat éves egyetemi tanulm�nyok alatt egyszer voltunk p�r �r�t egy h�ziorvosi rendel�ben, ennyi volt a "h�ziorvos-képzés." M�r akkor éreztem, hogy a körzeti/h�ziorvosl�st rendszer-szer�en kellene tan�tani az egyetemen. 1980-ban költöztünk Cs�kberényb�l Velencére, az�ta is itt dolgozom. 1988 �ta oktatok a Semmelweis Egyetemen csal�dorvostant, ez kés�bb kiegészült a pécsi és a szegedi egyetem oktat�i feladataival is. 1993 �ta vagyok Fejér megyében h�ziorvos szakfelügyel�. Ennek a tevékenységnek az egyik lényeges eleme volt a h�ziorvosi szakvizsg�hoz seg�teni a megye h�ziorvosait, ami rendben meg is történt.

Csal�d: feleségem egykori csoportt�rsam, dr. Szigeti Margit, aki a szomszédos településen, Sukor�n h�ziorvos. Négy gyermekünk született, közülük h�rman m�r saj�t csal�dban élnek, csak a legkisebb, M�ria van otthon (én csak �gy h�vom: a h�tr�nyos helyzet�). Hét unok�nk van. A szürke hétköznapok között mindig nagy élmény sz�momra, amikor az unok�k megsz�llj�k a nagyszül�i h�zat.

WD: Miért került érdekl�désed középpontj�ba a sürg�sségi ell�t�s?

Sir�k Andr�s: Nem vettek fel azonnal az egyetemre, az egyh�zi iskol�ban szerzett érettségi akkoriban nagyon rossz aj�nl�levél volt, �gy egy évig ment��pol�ként dolgoztam, majd az egyetem évei alatt hetente egy napot dolgoztam �pol�ként a Ment�knél. Innen sz�rmazik a nagy szerelem, a sürg�sségi betegell�t�shoz val� vonzalom, ami a mai napig tart.

WD: Hogyan l�tod a prehospit�lis ell�t�s jelen helyzetét, h�ziorvosok szerepe, felkészültsége, ment�szolg�lat lehet�ségei?

Sir�k Adr�s: A sürg�sségi betegell�t�s nem szor�that� a Ment�szolg�lat keretei közé. Ha akarjuk, ha nem, lépten-nyomon belebotlunk egy-egy sürg�sségi ell�t�st igényl� esetbe ak�r a praxisban h�ziorvosként, ak�r az utc�n egyszer� j�r�kel�ként. Csak a saj�t életemb�l: p�r éve egyszer� l�togat�ként tértünk be kar�csonykor az éjféli misére a helyi templomba, ahol reanim�ltunk, a székesfehérv�ri stadionban a Hair el�ad�s�n �gyszintén. Nagyon sokszor futottam bele köz�ti balesetbe egyszer� aut�sként. A téma teh�t adott, nem nagyon lehet ezeket az eseteket kivédeni.

A h�ziorvos, különösen a faluban dolgoz� h�ziorvos helyben az egyetlen egészségügyi szakember, érthet� teh�t, hogy ak�rmi baj történik, neki sz�lnak el�ször. Az is érthet�, hogy az a h�ziorvos, akinek ebben nincs különösebb gyakorlata, idegenkedik a sürg�sségi ell�t�st�l, fél hozz�kezdeni, mert nem tudja, pontosan mit kell tennie.

A Ment�szolg�lat lehet�ségei nem r�zs�sak. Az egyre jobban sz�kül� finansz�roz�s mellett �gy is er�n felüli teljes�tmény, amit a ment�k ny�jtanak, sokszor bizony megal�z�an alacsony bérekért. Azt vil�gosan kell l�tni, hogy b�r egyre több ment��llom�s épül, a feladatok sz�ma nem csökken. A k�rh�zi �gysz�m csökkentés pedig sokszor irre�lisan megnöveli a sz�ll�t�si t�vols�gokat. Csak egy egyszer� példa: a R�kus k�rh�z bez�r�sa �ta az �rd mellett, Di�sdon lak� betegeket a kerepestarcsai k�rh�zba kell sz�ll�tani, ami 80 kilométer, közben �tszelve a F�v�rost.

WD: A h�ziorvos sürg�sségi teend�inek orsz�gosan elismert oktat�jaként mit tartasz fontosnak az oktat�sban? Kiket, hogyan, milyen gyakoris�ggal kell(ene) oktatni?

Sir�k Andr�s: Szab� J�nos bar�tommal van egy közös kezdeményezésünk a Miniszter el�tt. Ennek az a lényege, hogy az öt évente kötelez� 250 pontos tov�bbképzések közé kötelez� er�vel kerüljön be évente 4 �ra reanim�ci�s elméleti és gyakorlati tanfolyam. �gy t�nik, ért� fülekre tal�ltunk a Minisztériumban és megindult a folyamat. Ez nagyon nagy horderej� min�ségi v�ltoz�st hozna a sürg�sségi betegell�t�sban. Mi ketten J�nossal l�tjuk az érem mindkét oldal�t, hiszen kivonul� ment�orvosként gyakran megyünk reanim�ci�hoz segélykocsiként, nem egyszer egészségügyi intézményekbe is. A reanim�ci� sikertelenségét szinte kivétel nélkül a 4 perces id�ablak t�llépése okozza. Ha azonban a helysz�nen lév� h�ziorvos szab�lyosan el tudja kezdeni az �jraélesztést, nagyon komoly az esély a t�lélésre, gy�gyul�sra. Ha megtanulja, meg is fogja csin�lni.

A Semmelweis Egyetem oktat�iként évek �ta tartunk sürg�sségi betegell�t�ssal foglalkoz� tanfolyamokat, ezeket eddig több, mint 2700 orvos hallgatta végig. A tananyag kész, a Csal�dorvosi Tanszékek és a Ment�szolg�lat oktat�si kapacit�sa és tapasztalata is adott a munka elkezdésére, remélem, hamarosan megjelenik a tov�bbképzési rendelet m�dos�t�sa.

Naponta az orsz�gban 10-14 ember hal meg hirtelen sz�vhal�l következtében. Ezek egy része j�l és f�leg id�ben kezdett reanim�ci�val megmenthet� volna. Az orsz�gban egyszerre 70-80 ment�orvos/ment�tiszt �ll szolg�latban, h�ziorvos viszont 6.500, h�zi gyermekorvos még kb. 3.200. Ha ez a mintegy 10.000 orvos megfelel� kiképzést kap és csak 2 évente kerül egyszer ilyen szitu�ci�ba, az évente 5.000 megkezdett reanim�ci�t jelent. Ha a legrosszabb statisztik�t vesszük alapul, hogy a megkezdett reanim�ci�k 10%-a sikeres, az évente 500 sikeres esetet jelentene. Hatalmas sz�m, évente 500 élet, évente 500 megakad�lyozott hirtelen hal�l.

Különösen fontosnak tartom, hogy a h�ziorvosi asszisztensek is részesüljenek sürg�sségi képzésben. Nélkülük az orvos félkar� �ri�s. Minden tevékenységben nagyon hasznos seg�tség a j�l képzett n�vér, a sürg�sségi betegell�t�sban különösen.

�n �gy gondolom, a reanim�ci� képzést évente kell/kellene ismételni, hogy mélyen beépüljön az ell�t�k gyakorlati képességei közé. Ha a reanim�ci� képzés (BLS - Basic Life Support) sikeres, akkor ezt az évente egyszeri 4 �r�s sürg�sségi képzést ki lehet egész�teni a sürg�sségi ell�t�s egyéb elemeinek oktat�s�val.

WD: Sürg�sségi betegell�t�s c�m� könyved 4. �tdolgozott és b�v�tett kiad�sa most jelent meg.

Sir�k Andr�s: Ez a könyv el�ször h�ziorvos rezidenseknek �r�dott el�ször 1994-ben. Pontosan azért, hogy ha hirtelen sürg�sségi szitu�ci�ba kerülnek, tudj�k, mit kell tenni. Kés�bb, az els� kiad�s sikere nyom�n derült ki, hogy nagyj�b�l hi�nyp�tl� �r�sr�l van sz�, nem sok hasonl� tém�j� könyv került hazai forgalomba, és a m�r praktiz�l� h�ziorvosok, ügyeletes orvosok is sz�vesen forgatj�k.

A negyedik kiad�st többek között az tette szükségessé, hogy teljesen elfogyott az el�z� h�rom kiad�s, eddig összesen 10.000 péld�nyban, �gy m�dom ny�lt arra is, hogy egyes fejezetekez aktualiz�ljak.

WD: Mi olvashat� ebben a leg�jabb kiad�sban?

Sir�k Andr�s: Minden, ami j� volt az el�z� kiad�sokban, de került bele - közk�v�natra - egy mérgezési fejezet is, mert err�l mostan�ban nem jelent meg �r�s. Teljesen �tdolgoz�sra került az akut coronaria szindr�ma, a reanim�ci� és még több fejezet, igazodva a mai ell�t�si protokollokhoz.

WD: Kiknek aj�nlod a könyved?

Sir�k Andr�s: Els�sorban h�ziorvos rezidenseknek és gyakorl� h�ziorvosoknak, de minden orvosnak, aki ügyeleti szolg�latot l�t el, különösen a h�ziorvosi ügyeletek orvosainak. Az ügyelet egy külön vil�g, sokszor egészen apr� jelekre kell figyelnünk. A beteg s�padts�ga, köhögésének jellege nagyon sok inform�ci�val tud szolg�lni, ha a gondos betegvizsg�lat sor�n ezekre az apr� jelekre is figyelnünk. Egészen m�s egy beteg intézeti körülmények között, levetk�ztetve, megmosdatva, j�l kivil�g�tva, labor, ultrahang és CT leletekkel megt�mogatva a feltételezett diagn�zist, mint éjjel kett�kor kint az �rokparton, vagy egy l�mpa nélküli helyiségben, ahol örülünk, hogy egy�ltal�n l�tunk valamit. A nehéz feltételek között dolgoz� h�ziorvosok sz�m�ra készült a könyv.

WD: Mit k�v�nsz az egészségügynek, a benne dolgoz�knak az �j esztend�ben?

Sir�k Andr�s: Els�sorban hitet és kitart�st.

�n is nett� 600 forintos ügyeleti �rad�jért dolgozom sok kolleg�mmal együtt. Ezt a jogos felh�borod�sunkat azonban nem vet�thetjük a betegre. A beteg az beteg és gy�gyulni akar, ezt kell szem el�tt tartanunk a sürg�sségi ell�t�s sor�n is.

Az egyik legf�j�bb pont sz�momra az orvos és n�vér elv�ndorl�s, ami sokkal nagyobb veszély, mint azt a mai egészségügyi korm�nyzat gondolja. A legértékesebb, legjobban képzett orvosokat és n�véreket vesz�tjük �gy el az orsz�g sz�m�ra. �szintén remélem, hogy erre el�bb-ut�bb tal�l megold�st az egészségügyi vezérkar.

A könyv megrendelhet�:

angelika@t-online.hu c�men,
telefonon és faxon pedig a 22/472 242 telefonsz�mon.

WebDoki, 2008. december 23. 20:55, kedd

http://www.webdoki.hu/cikk.php?cid=49739

« vissza

Id�pont foglal�s

Id�pont foglal�s ›

A foglal�shoz regisztr�ci� sz�ks�ges.
Regisztr�ci� ›
Ha m�r regisztr�lt, az oldal tetej�n tal�lhat� link seg�ts�g�vel bel�phet.

Az orvos v�laszol

Tegye fel k�rd�s�t - �r�sban v�laszolunk �nnek K�rdezzen �n is! ›

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

Ha akarjuk, ha nem, l�pten-nyomon belebotlunk egy-egy s�rg�ss�gi ell�t�st ig�nyl� esetbe

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

Ha akarjuk, ha nem, l�pten-nyomon belebotlunk egy-egy s�rg�ss�gi ell�t�st ig�nyl� esetbe

keres�s

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol