Fontos tudnivalók az agyrázkódásról

A téli hidegben a síkos járdán vagy az úttesten megsokszorozódik a megcsúszásos esések száma, a hirtelen egyensúlyvesztés következtében sokan a fejüket is erősen beütik. Az esetek túlnyomó többségében maradandó károsodással nem járó agyrázkódás sokszor jobban megijeszti a sérültet és a szemtanúkat, mint amekkora sérülést igazából okoz. A komolyabb következmények elkerüléséhez szükséges tudnivalókat és orvosi előírásokat Dr. Farkas István ismertette rovatunknak.


A balesetek okozta agy- illetve koponyasérüléseket súlyosságuk alapján három csoportba sorolják. A legenyhébb, egyben a leggyakoribb és legkevésbé veszélyes trauma a legtöbbször esés következményeként fellépő agyrázkódás (Commotio cerebri). Agyrázkódás esetén maga az agy szenved traumát, sokszor anélkül, hogy a fejbőr vagy a koponyacsontok sérülnének.

Agyszövetünk, hogy megfelelő védelme biztosított legyen, az agyfolyadékban "lebegve" a koponyában helyezkedik el. Az agyfolyadék (liquor) csillapítja a koponyát érő mechanikai hatások erejét, közvetítésével egy esetleges helyi nyomásfokozódás is már gyengébb behatássá alakulhat, amely az egész agyszövetre kiterjed. Amikor azonban túl nagy ütés éri a fejet, az agy belülről nekicsapódik a koponyának, ami átmeneti funkciózavart okozhat. Erre utaló jel például, hogy a sérült rövid időre elveszti eszméletét.

A koponyacsontok és az agyhártya sérülésére utal, ha az orrból vagy a fülből áttetsző folyadék vagy vér távozik. Esetleges bénulások vagy látászavarok is az agy komolyabb sérülését jelzik.

Az agyrázkódás tünetei

Amennyiben a balesetnek nem volt szemtanúja, nehéz lehet annak megállapítása, hogy valóban agyrázkódásról van-e szó. A balesetet követő eszméletvesztés gyakori tünete az agyrázkódásnak, mivel azonban az eszméletvesztés gyakran emlékezetkieséssel, amnéziával jár együtt, a sérült sokszor nem emlékszik a balesetet közvetlenül megelőző vagy az azt követő pillanatokra. Az emlékezetkiesés felléphet eszméletvesztés hiányában is. Ilyenkor az esetlegesen külsőleg is látható fejsérülés mellett az egyetlen agyrázkódásra utaló jel a levertség és a szokatlan viselkedés lehet. Az agyrázkódás tünete lehet a fentieken kívül hányás, hányinger, beszéd- és járászavarok, zavartság, feltűnő fáradtság, és aluszékonyság, de a szokatlan sápadtság is.

Milyen vizsgálatok szükségesek?

Az agytraumák súlyosságát az úgynevezett Glasgow Kóma Skála (GKS, angolul: GCS) alapján állapítják meg. Ez a sérült különböző verbális és motorikus képességeit ellenőrző lista, amelynek válaszeredményeiből összeadódó összpontszáma a sérült tudatossági fokát határozza meg. A maximálisan elérhető pontszám 15. Az agyrázkódásos vagy enyhe agytraumát szenvedett beteg legalább 13 pontot ér el ezen a skálán (8 pont alatti összeredmény kómás állapotot jelent). Ezenkívül szükség van még a beteg vérnyomásának és pulzusának vizsgálatára, valamint egy részletes neorológiai vizsgálatra is, mellyel az idegrendszer esetleges funkciózavarai deríthetők fel. Az orvos megvizsgálja például a reflexeket, az érzékelést és az erőkifejtést, majd pedig a szemfenék vizsgálatával megállapítja, hogy nem emelkedett-e az agynyomás.

Fontos megjegyezni, hogy a koponya fizikai sérülései bármely fokozatú agytraumánál felléphetnek. Maga a koponyasérülés súlyossága azonban nem áll semmilyen összefüggésben az agy sérülésével. Mivel az agy- és az agyhártya sérülése nélküli koponyatörés általában mindenfajta kezelés nélkül magától gyógyul, ezért ma már nem mindenhol készítenek rutinszerűen röntgenvizsgálatot agyrázkódás esetén. Dr. Farkas István, a Fővárosi Önkormányzat Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ Idegsebészeti Osztályának orvosa az [origo] kérdésére elmondta, hogy a kórházukba került sérülteken biztonsági okokból minden esetben koponyaröntgent is végeznek, melyhez modern digitális készülék áll rendelkezésükre. Tudatzavar és objektív neurológiai tünetek - mint amilyen például az arc asszimmetriája, vagy a pupillák méretkülönbsége - esetén CT-vizsgálatot is végeznek, mellyel kimutathatók az agyszövet sérülései és az esetleges bevérzések is (ez akkor is minden esetben javasolt, ha a beteg véralvadás-csökkentőt szed).

Mivel néhány esetben az agyrázkódás késői következményeként az agyszövet vérzése vagy duzzadása is felléphet, az agyrázkódásos sérülteket legalább 24 óráig megfigyelés alatt kell tartani. Ezalatt az idő alatt az öntudati állapotot és a külső behatásokra nyújtott válaszokat többször megvizsgálják, hogy egy esetleges állapot-rosszabbodást időben fel lehessen fedezni.

"Ha a sérült csak pillanatokra vesztette el eszméletét, nem szed véralvadás-csökkentőt, kizárólag hányingerre és fejfájásra panaszkodik és CT vizsgálata is negatív, akkor hazaengedjük, amennyiben otthoni folyamatos megfigyelését a hozzátartozók meg tudják oldani"- mondta Dr. Farkas. Ilyenkor a hozzátartozókat "kitanítják", vagyis elmagyarázzák nekik, mire kell figyelniük, melyek azok a jelek, amelyek jelentkezésekor ismét orvoshoz kell fordulniuk. Ilyen tünetek például az ébreszthetőség nehezítettsége, beszéd- vagy viselkedészavarok, végtaggyengeség illetve ügyetlenség, pupilla-differencia, folyamatos illetve fokozódó hányás vagy fejfájás.

Az agyrázkódás kezelése

Ha nincsenek komoly sérülések, az agyrázkódás kezelése az ágynyugalom betartatására és az esetleges fejfájás és hányinger gyógyszeres csillapítására szorítkozik. Sok nem alkoholos és nem szénsavas folyadék fogyasztása ajánlott. "A hazabocsátott agyrázkódásos sérülteknek a legtöbb esetben egy hét szigorú ágynyugalmat rendelek el, a betegek azonban a hányinger elmúltával ezt gyakran megszegik, és sokszor már a második napon munkába állnak. Pedig a szigorú ágynyugalom azt jelenti, hogy a sérült csak az evés és a mosdóhasználat idejére kelhet fel. Ha a beteg nem tartja be a javaslatot, az később megbosszulhatja magát: ilyenkor akár fél évig is eltartó, visszatérő erős fejfájás is jelentkezhet, ez az úgynevezett "posztkommóciós szindróma" - mondta Dr. Farkas.

Következmények

Az agyrázkódás általában következmények nélkül gyógyul. Az agyrázkódást szenvedett agynak mindig időre van szüksége a regenerálódáshoz. Egy ilyenkor bekövetkező újabb rázkódás akár visszafordíthatatlan károsodásokat is okozhat, ezért az agyrázkódást mindenképpen komolyan kell venni, és az orvos tanácsait be kell tartani.
Az emlékezetkiesés gyakran néhány nap alatt részben vagy teljesen megszűnik. Néhány napig jellemzőek lehetnek a koncentrációs zavarok és depresszív hangulatzavarok.

Gyermekbalesetek

Gyermekbalesetek esetén sokszor szenved ütést a fej, a legtöbbször azonban az ijedtség elmúltával a gyermeknek semmilyen további panasza nincs. Ha azonban egy komolyabb esés közben mégis nagy ütés érte a fejet, előfordulhat, hogy a gyermek agya enyhe funkciózavart szenvedett és emiatt furcsán viselkedik. Amennyiben az agyrázkódás tüneteit tapasztalja gyermekén, kérje orvos segítségét! Általános szabály, hogy minél kisebb a gyermek, annál hamarabb ajánlatos orvoshoz fordulni. Ha a tünetek rosszabbodnak, azonnal foglaljon orvoshoz.

Mivel a gyermeki agy hosszabb regenerációs időt igényel, és még egy enyhe agyrázkódás után is sérülékenyebb mint egy felnőtt agya, ezért a szülőknek mindenképpen szem előtt kell tartaniuk a következő ajánlásokat: a gyermek csak akkor menjen megint iskolába, ha teljesen tünetmentes, és néhány napig még ezután se sportoljon.

Gyermekkorban enyhe és közepes fokú koponyatraumákat követve (órákon, napokon belül) felléphet epilepsziás roham is.

[origo] egészség
2009. január 29., csütörtök, 8:35

A cikket az alábbi címen találja: http://egeszseg.origo.hu/cikk/0905/145842/


« vissza

Időpont foglalás

 

Időpont foglalás ›
A foglaláshoz regisztráció szükséges.
Regisztráció ›
Ha már regisztrált, az oldal tetején található link segítségével beléphet.
Az orvos válaszol
Tegye fel kérdését - írásban válaszolunk Önnek Kérdezzen Ön is! ›
Mennyire tetszenek Önnek a megújult Citymed oldalak?