Citymed

Fontos tudnival�k az agyr�zk�d�sr�l

A t�li hidegben a s�kos j�rd�n vagy az �ttesten megsokszoroz�dik a megcs�sz�sos es�sek sz�ma, a hirtelen egyens�lyveszt�s k�vetkezt�ben sokan a fej�ket is er�sen be�tik. Az esetek t�lnyom� t�bbs�g�ben maradand� k�rosod�ssal nem j�r� agyr�zk�d�s sokszor jobban megijeszti a s�r�ltet �s a szemtan�kat, mint amekkora s�r�l�st igaz�b�l okoz. A komolyabb k�vetkezm�nyek elker�l�s�hez sz�ks�ges tudnival�kat �s orvosi el��r�sokat Dr. Farkas Istv�n ismertette rovatunknak.

A balesetek okozta agy- illetve koponyasérüléseket s�lyoss�guk alapj�n h�rom csoportba sorolj�k. A legenyhébb, egyben a leggyakoribb és legkevésbé veszélyes trauma a legtöbbször esés következményeként fellép� agyr�zk�d�s (Commotio cerebri). Agyr�zk�d�s esetén maga az agy szenved traum�t, sokszor anélkül, hogy a fejb�r vagy a koponyacsontok sérülnének.

Agyszövetünk, hogy megfelel� védelme biztos�tott legyen, az agyfolyadékban "lebegve" a kopony�ban helyezkedik el. Az agyfolyadék (liquor) csillap�tja a kopony�t ér� mechanikai hat�sok erejét, közvet�tésével egy esetleges helyi nyom�sfokoz�d�s is m�r gyengébb behat�ss� alakulhat, amely az egész agyszövetre kiterjed. Amikor azonban t�l nagy ütés éri a fejet, az agy belülr�l nekicsap�dik a kopony�nak, ami �tmeneti funkci�zavart okozhat. Erre utal� jel péld�ul, hogy a sérült rövid id�re elveszti eszméletét.

A koponyacsontok és az agyh�rtya sérülésére utal, ha az orrb�l vagy a fülb�l �ttetsz� folyadék vagy vér t�vozik. Esetleges bénul�sok vagy l�t�szavarok is az agy komolyabb sérülését jelzik.

Az agyr�zk�d�s tünetei

Amennyiben a balesetnek nem volt szemtan�ja, nehéz lehet annak meg�llap�t�sa, hogy val�ban agyr�zk�d�sr�l van-e sz�. A balesetet követ� eszméletvesztés gyakori tünete az agyr�zk�d�snak, mivel azonban az eszméletvesztés gyakran emlékezetkieséssel, amnézi�val j�r együtt, a sérült sokszor nem emlékszik a balesetet közvetlenül megel�z� vagy az azt követ� pillanatokra. Az emlékezetkiesés felléphet eszméletvesztés hi�ny�ban is. Ilyenkor az esetlegesen küls�leg is l�that� fejsérülés mellett az egyetlen agyr�zk�d�sra utal� jel a levertség és a szokatlan viselkedés lehet. Az agyr�zk�d�s tünete lehet a fentieken k�vül h�ny�s, h�nyinger, beszéd- és j�r�szavarok, zavarts�g, felt�n� f�radts�g, és aluszékonys�g, de a szokatlan s�padts�g is.

Milyen vizsg�latok szükségesek?

Az agytraum�k s�lyoss�g�t az �gynevezett Glasgow K�ma Sk�la (GKS, angolul: GCS) alapj�n �llap�tj�k meg. Ez a sérült különböz� verb�lis és motorikus képességeit ellen�rz� lista, amelynek v�laszeredményeib�l összead�d� összpontsz�ma a sérült tudatoss�gi fok�t hat�rozza meg. A maxim�lisan elérhet� pontsz�m 15. Az agyr�zk�d�sos vagy enyhe agytraum�t szenvedett beteg legal�bb 13 pontot ér el ezen a sk�l�n (8 pont alatti összeredmény k�m�s �llapotot jelent). Ezenk�vül szükség van még a beteg vérnyom�s�nak és pulzus�nak vizsg�lat�ra, valamint egy részletes neorol�giai vizsg�latra is, mellyel az idegrendszer esetleges funkci�zavarai der�thet�k fel. Az orvos megvizsg�lja péld�ul a reflexeket, az érzékelést és az er�kifejtést, majd pedig a szemfenék vizsg�lat�val meg�llap�tja, hogy nem emelkedett-e az agynyom�s.

Fontos megjegyezni, hogy a koponya fizikai sérülései b�rmely fokozat� agytraum�n�l felléphetnek. Maga a koponyasérülés s�lyoss�ga azonban nem �ll semmilyen összefüggésben az agy sérülésével. Mivel az agy- és az agyh�rtya sérülése nélküli koponyatörés �ltal�ban mindenfajta kezelés nélkül mag�t�l gy�gyul, ezért ma m�r nem mindenhol kész�tenek rutinszer�en röntgenvizsg�latot agyr�zk�d�s esetén. Dr. Farkas Istv�n, a F�v�rosi Önkorm�nyzat Péterfy S�ndor Utcai K�rh�z-Rendel�intézet és Baleseti Központ Idegsebészeti Oszt�ly�nak orvosa az [origo] kérdésére elmondta, hogy a k�rh�zukba került sérülteken biztons�gi okokb�l minden esetben koponyaröntgent is végeznek, melyhez modern digit�lis készülék �ll rendelkezésükre. Tudatzavar és objekt�v neurol�giai tünetek - mint amilyen péld�ul az arc asszimmetri�ja, vagy a pupill�k méretkülönbsége - esetén CT-vizsg�latot is végeznek, mellyel kimutathat�k az agyszövet sérülései és az esetleges bevérzések is (ez akkor is minden esetben javasolt, ha a beteg véralvad�s-csökkent�t szed).

Mivel néh�ny esetben az agyr�zk�d�s kés�i következményeként az agyszövet vérzése vagy duzzad�sa is felléphet, az agyr�zk�d�sos sérülteket legal�bb 24 �r�ig megfigyelés alatt kell tartani. Ezalatt az id� alatt az öntudati �llapotot és a küls� behat�sokra ny�jtott v�laszokat többször megvizsg�lj�k, hogy egy esetleges �llapot-rosszabbod�st id�ben fel lehessen fedezni.

"Ha a sérült csak pillanatokra vesztette el eszméletét, nem szed véralvad�s-csökkent�t, kiz�r�lag h�nyingerre és fejf�j�sra panaszkodik és CT vizsg�lata is negat�v, akkor hazaengedjük, amennyiben otthoni folyamatos megfigyelését a hozz�tartoz�k meg tudj�k oldani"- mondta Dr. Farkas. Ilyenkor a hozz�tartoz�kat "kitan�tj�k", vagyis elmagyar�zz�k nekik, mire kell figyelniük, melyek azok a jelek, amelyek jelentkezésekor ismét orvoshoz kell fordulniuk. Ilyen tünetek péld�ul az ébreszthet�ség nehez�tettsége, beszéd- vagy viselkedészavarok, végtaggyengeség illetve ügyetlenség, pupilla-differencia, folyamatos illetve fokoz�d� h�ny�s vagy fejf�j�s.

Az agyr�zk�d�s kezelése

Ha nincsenek komoly sérülések, az agyr�zk�d�s kezelése az �gynyugalom betartat�s�ra és az esetleges fejf�j�s és h�nyinger gy�gyszeres csillap�t�s�ra szor�tkozik. Sok nem alkoholos és nem szénsavas folyadék fogyaszt�sa aj�nlott. "A hazabocs�tott agyr�zk�d�sos sérülteknek a legtöbb esetben egy hét szigor� �gynyugalmat rendelek el, a betegek azonban a h�nyinger elm�lt�val ezt gyakran megszegik, és sokszor m�r a m�sodik napon munk�ba �llnak. Pedig a szigor� �gynyugalom azt jelenti, hogy a sérült csak az evés és a mosd�haszn�lat idejére kelhet fel. Ha a beteg nem tartja be a javaslatot, az kés�bb megbosszulhatja mag�t: ilyenkor ak�r fél évig is eltart�, visszatér� er�s fejf�j�s is jelentkezhet, ez az �gynevezett "posztkomm�ci�s szindr�ma" - mondta Dr. Farkas.

Következmények

Az agyr�zk�d�s �ltal�ban következmények nélkül gy�gyul. Az agyr�zk�d�st szenvedett agynak mindig id�re van szüksége a regener�l�d�shoz. Egy ilyenkor bekövetkez� �jabb r�zk�d�s ak�r visszaford�thatatlan k�rosod�sokat is okozhat, ezért az agyr�zk�d�st mindenképpen komolyan kell venni, és az orvos tan�csait be kell tartani.
Az emlékezetkiesés gyakran néh�ny nap alatt részben vagy teljesen megsz�nik. Néh�ny napig jellemz�ek lehetnek a koncentr�ci�s zavarok és depressz�v hangulatzavarok.

Gyermekbalesetek

Gyermekbalesetek esetén sokszor szenved ütést a fej, a legtöbbször azonban az ijedtség elm�lt�val a gyermeknek semmilyen tov�bbi panasza nincs. Ha azonban egy komolyabb esés közben mégis nagy ütés érte a fejet, el�fordulhat, hogy a gyermek agya enyhe funkci�zavart szenvedett és emiatt furcs�n viselkedik. Amennyiben az agyr�zk�d�s tüneteit tapasztalja gyermekén, kérje orvos seg�tségét! �ltal�nos szab�ly, hogy minél kisebb a gyermek, ann�l hamarabb aj�nlatos orvoshoz fordulni. Ha a tünetek rosszabbodnak, azonnal foglaljon orvoshoz.

Mivel a gyermeki agy hosszabb regener�ci�s id�t igényel, és még egy enyhe agyr�zk�d�s ut�n is sérülékenyebb mint egy feln�tt agya, ezért a szül�knek mindenképpen szem el�tt kell tartaniuk a következ� aj�nl�sokat: a gyermek csak akkor menjen megint iskol�ba, ha teljesen tünetmentes, és néh�ny napig még ezut�n se sportoljon.

Gyermekkorban enyhe és közepes fok� koponyatraum�kat követve (�r�kon, napokon belül) felléphet epilepszi�s roham is.

[origo] egészség
2009. janu�r 29., csütörtök, 8:35

A cikket az al�bbi c�men tal�lja: http://egeszseg.origo.hu/cikk/0905/145842/

« vissza

Id�pont foglal�s

Id�pont foglal�s ›

A foglal�shoz regisztr�ci� sz�ks�ges.
Regisztr�ci� ›
Ha m�r regisztr�lt, az oldal tetej�n tal�lhat� link seg�ts�g�vel bel�phet.

Az orvos v�laszol

Tegye fel k�rd�s�t - �r�sban v�laszolunk �nnek K�rdezzen �n is! ›

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

Fontos tudnival�k az agyr�zk�d�sr�l

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

Fontos tudnival�k az agyr�zk�d�sr�l

keres�s

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol