Citymed

A sikerhez nincs felvon�

Dr. Anisits Ferenc, a BMW d�zelmotorok vil�gh�r� fejleszt�je 2001. szeptember 1-�n, a v�ros napj�n nyerte el Szolnok d�szpolg�ri c�m�t. (1847-ben szeptember els� napj�n �rkezett az els� vas�ti szerelv�ny a Tisza-parti v�rosba Pestr�l, Magyarorsz�g m�sodikk�nt meg�p�tett vas�tvonal�n. Az Alf�ld g�pes�t�s�nek kezdete a d�tum. Az orsz�g keleti fel�ben az id� kereke �tg�rd�lt a feudalizmusb�l a kapitalista vil�gba.)

Szolnok els� d�szpolg�ra kar�csonykor tölti be 65. életévét. A német �llampolg�rs�g�, Ausztri�ban él magyar mérnök 1999 �ta akt�v nyugd�jas. Szakmai és politikai tém�j� el ad�sok tucatjait tartja egyetemeken és f�iskol�kon, civil klubokban. �rtekezéseket �r. A vil�g, benne Magyarorsz�g jöv�je foglalkoztatja. �rdemes végigtekintenünk p�ly�j�t.

Szolnokon 1938-ban külv�rosnak sz�m�tott a Tulip�n utca, ahov� született. Nem a gazdagok v�rosrészébe. A csal�d Miskolcra, majd a f�v�rosba költözött. Anisits Ferenc Budapesten, a Vörösmarty Gimn�ziumban érettségizett 1957-ben, mégpedig kit�n�re. A M�szaki Egyetemen szerzett mez gazdas�gi gépész diplom�t.
Visszatért Szolnokra, �m 1957 eleji tiltott hat�r�tlépési k�sérletének „élménye” utolérte. A rend�rségi zaklat�sok miatt �gy érezte, nem lesz nyugalma haz�j�ban, Németorsz�got v�lasztotta. Augsburgban, a MAN cég haj�motorok fejlesztési és kutat� oszt�ly�n kezdett. A bizony�t�si v�gy hatalmas energi�kat szabad�tott föl a fiatal mérnökben. Fél év alatt tanult meg németül. El�ad�sokat tart, tudom�nyos munk�i jelennek meg. A Braunschweigi Egyetemen doktor�lt. Nem csak az „iskolapadban” tanult. �letének abban a szakasz�ban beutazta Nyugat-Eur�p�t, kés�bb a nagyvil�got.
A sv�jci Saurer céghez került, fest�i környezetbe, a Bodeni-t� partj�ra. – Irod�mb�l h�rom orsz�gra l�ttam egyszerre.
A hatalmas haj�motorok helyett ott teheraut�k, aut�buszok és a FIAT személygépkocsik d�zelmotorjainak fejlesztésével foglalkozott. A Zürichi Egyetemen a common rail befecskendezés� motorokon végeztek k�sérleteket. Akkor még nem sejtették, hogy az lesz a jöv� befecskendezési rendszere. Egy régi kollég�ja h�vta „haza” Mannheimbe, majd kérte fel a BMW az ausztriai Steyerben m�köd� fejlesztési központj�nak ir�ny�t�s�ra. Annak idején Rudolf Diesel is azon gondolkodott, hogyan lehet a d�zelmotort kompaktabb� és gyorsabb� var�zsolni. A mérnöki gondolkod�s alapkritériumai az�ta sem v�ltoztak. Az �j konstrukci� fogyasszon kevesebbet, el��ll�t�sa legyen olcs�bb, ugyanazt a teljes�tményt kisebb mérettel érje el, legyen könnyebb és harmoniz�ljon a természettel. A BMW négyhengeres d�zelmotorja a régi hathengeressel azonos teljes�tmény�. S�lya kisebb, sz�kebb helyen elfér, fogyaszt�sa jobb. Ez a motor hozta meg a vil�gh�rt dr. Anisits Ferencnek 1998 �szén, amikor a nürnburgringi 24 �r�s tart�ss�gi versenyen a 3-as sorozat� BMW-be ép�tett d�zel „er�m�” 160 kilométerrel teljes�tett hosszabb t�vot benzines vetélyt�rsain�l. Az volt az els� alkalom, amikor a tökéletesen sportos d�zel a benzines motorokkal szerelt BMW-kkel, VW-ekkel, Lamborghinikkel Porschékkel, Mercedesekkel egyenrang�ként versenyzett és nyert.
Dr. Anisits Ferenc életének legszebb pillanataként emlékezik a gy�zelemre.
Örömm�morban �szott munkat�rsaival együtt. A hangsz�r�k a Mi vagyunk a bajnokok-at harsogt�k. A gy�ztes aut� nem zab�lta a g�zolajat, mégis 4 és fél m�sodperc alatt gyorsult fel 100 kilométeres �r�nkénti sebességre.
A magyar mérnök vezetésével a d�zelek h�rom gener�ci�j�t fejlesztették ki. A vil�gon el�ször Steyerben konstru�ltak nyolchengeres d�zelmotort közvetlen befecskendezéssel. Ennek modellje volt l�that� Budapesten, a Millen�ris �lmok �lmod�i, vil�grasz�l� magyarok ki�ll�t�s�n. Dr. Anisits Ferenc és a szolnokiak nagy b�nata, hogy a lebontott ki�ll�t�sr�l a vil�gh�r� d�zel modellje mind a mai napig nem érkezett meg szül� v�ros�ba.
A magyar mérnököt szakm�j�ban a d�zel p�p�jaként emlegetik. A szakért�k egybehangz� véleménye: dr. Anisits Ferenc d�zelmotorjai a vil�gon a legjobbak, a legterhelhet�bbek. Hat- és nyolchengeres d�zeljei a ,,Vil�g legjobb motorja” c�met
nyerték el kateg�ri�jukban 1999-ben és 2000-ben. A c�m a motorfejlesztés Oscard�ja. Dr. Anisits Ferenc is sz�mos német és osztr�k d�j és elismerés tulajdonosa. �lete egyik legnagyobb hazai aj�ndék�nak 60. születésnapj�t tartja, amikor tudom�nyos ülést rendeztek munk�ss�g�nak méltat�i a Magyar Tudom�nyos Akadémi�n.

Tapasztalatok, szemléletek és meggy�z�dések

– Ön több eur�pai orsz�gban élt, beutazta a vil�got és sikeres mérnöki p�lyafut�sra
tekinthet vissza. Az ut�bbi 10 évben több szakmai és t�rsadalmi elismerésben
részesült. Mit tudn�nk tapasztalataib�l hasznos�tani? Mi az Ön sikerességének titka? Létezik egy�ltal�n „receptje”?
– �gy l�tszik érdemes volt megszületnem. Természetesen rengeteg tapasztalatra
szert tettem. Az egyik péld�ul az, hogy a mi eur�pai kult�rkörünkben a következ� gener�ci� semmilyen tapasztalatot nem vesz �t az el�z�t�l, hanem legfeljebb ismereteket.
A sikerességnek nincs se titka, se receptje. Létezik azonban két embert�pus: a „nyer�” (Gewinner, Winner) és a „veszt�” (Verlierer, Looser). Ezeket tal�n érdemes megismerni, ha sikeres és boldog életr�l akarunk beszélgetni.
– Meg tudn� ezt egy-két péld�val vil�gos�tani?
– A siker négy tényez�jét szeretném röviden megeml�teni, amelyek az én életemben dönt� fordulatot hoztak. Az els� sikerfaktor a foglalkoz�s v�laszt�sa. A
„veszt�” t�pus akcept�lja a külvil�g veszélyeit. A j�indulat� szül�k a gyermekeiket a
pillanatnyilag nagy keresletnek örvend , vagy a gener�ci�r�l gener�ci�ra örökölt
foglalkoz�shoz szokt�k noszogatni. Ez j�l aszfaltozott �t, azonban nem a sikerhez,
hanem legtöbbször a sikertelenséghez. A „nyer�” t�pus ezzel szemben a saj�t egyéni képessége és érdekl dése szerint orient�l�dik. Az ide�lis foglalkoz�s meghat�roz�s�ra csup�n egy egyszer� kérdést kell feltenni: mi az, amit én olyan szenvedélyesen �znék, hogy azt még szabad id�mben is, minden ellenszolg�ltat�s nélkül sz�vesen csin�ln�m, ak�r hobbiként. Nekem tulajdonképpen a sz�jgy�rt� vagy a b�rd�szm�ves mesterséget kellett volna kitanulnom, hiszen az seim több gener�ci�n keresztül azt a foglalkoz�st �zték sikeresen. Nagyap�m tan�cs�nak ellenében, egy lelkes mérnök lettem, a technik�hoz érzett vonz�d�somt�l vezetve. A m�sodik sikerfaktor a kilépés a komforts�vb�l. Legtöbb kort�rsunk legsz�vesebben védett, komfortos tömegben h�z�dik meg. A viharos szeleket felfogj�k az egyént körülvev�k. Még meg is t�masztj�k, ha megbotlana. A tömeg biztons�got, nyugalmat, békét és gondtalans�got ny�jt. Ezért a harmonikus viszonyért viszont fel�ldozza az egyén a kiemelked� min�s�tés lehet ségét, megelégszik az �tlagszer�séggel és lemond a saj�t sors�nak ir�ny�t�s�r�l.
A fogs�gban él vad�llatokhoz hasonl�an kifejleszti a h�zi�llat mentalit�s�t. Az ilyen emberek melegh�zi kl�m�ban élnek. A „nyer�” t�pus kilép a komforts�vb�l és v�llalja a veszélyeket. A sikerhez azonban nincsen felvon�. Ahhoz hossz� lépcs sort
kell megm�szni! A felkapaszkod�s igen meger�ltet� és veszélyes. Többször orra bukik az ember, de mindig fel�ll. Végül mégis lépésr�l lépésre feljebb kerül a lépcs�fokokon. Kialakul a felel�sségv�llal�s, visszatérnek a természetes ösztönök. Hasonl�an a vadon él �llatokhoz vagy a szabadban felcseperedett növényekhez. Mélységesen meg vagyok gy�z�dve arr�l, hogy csak a komforts�von k�vül lehet igaz�n min�sülni és gyarapodni. Amikor Magyarorsz�got elhagytam, akkor j�magam szintén kiléptem a komforts�vb�l. A harmadik sikerfaktor a céltudatoss�g és a tettrekészség.
Minden embernek vannak olyan szeszélyes �lmai és életcéljai, amit a legritk�bban fogalmaz meg konkrétan. Pedig egy mag�t�l értet�d� és könnyen bel�t�sra késztet� mond�s szerint: aki a cél kiköt�jét nem ismeri, annak semmilyen szélj�r�s sem kedvez�. Mégis nagyon kevés ember sz�vleli meg ezt a bölcs mond�st. Kort�rsaink legtöbbje céltalanul sodr�dik az élet hömpölyg folyam�ban. A sikeres embereket ezzel szemben a céltudatoss�g jellemzi. Ok nemcsak ismerik, hanem következetesen követik is céljaik elérését. A célkit�zés közvetlen reakci�ja mindig a cselekedet. Csak azoknak lesz sikerük, akik valamit tesznek azalatt, am�g m�sok a sikerre csak v�rnak. Személyi fejl�désemre, foglalkoz�somra, kapcsolataimra, egészségemre és az anyagiakra vonatkoz� céljaimat mindig rögz�tem, a feladatok elvégzését pedig rendszeresen ellen�rzöm. Negyedik sikerfaktor a „nyer ” t�pus gondolkod�s�nak és szellemének elsaj�t�t�sa. A siker több, mint véletlen szerencse! (Ez csup�n a sikertelenek magyar�zkod�sa.) Nem égi jutalom, vagy zseni�lis cs�ny dolga. Egy okos ember a sikert a következ képpen hat�rozza meg: a siker = 5% inspir�ci� és 95% transzpir�ci� (izzads�g). �n azt vallom, hogy a siker egy lehet ség, nagyon kemény munk�ba csomagolva. Els� sorban a mi be�ll�totts�gunk eredménye. Ezért meg kell tanulnunk �gy gondolkozni mint a „nyer� ” t�pus. Ha teh�t sikerül saj�t be�ll�totts�gunkra befoly�st gyakorolni, akkor képesek vagyunk magunkat kondicion�lni a sikerre. A szél mindannyiunk sz�m�ra ugyanarr�l f�j. �m nem a szél, hanem a vitorla �ll�t�sa a dönt az ir�nyra és a temp�ra! Mindenki saj�t maga dönt �s saj�t maga felel s vitorl�j�nak kifesz�téséért
és ir�nyba �ll�t�s�ért. A „nyer�” t�pus ment�lis fékei a hat�rozatlans�g, a
kétség, a félelem, de a kényelmesség, a kisebbségérzet és a megszokotts�g is. A „nyer� t�pusok” tudatosan képviselnek olyan értékeket (nem érdekeket!), amelyek személyes, mély és megrend�thetetlen meggy�z�déseiket tükrözik. Az igazi boldogs�ghoz akkor ny�lik ki az ajt� el�ttük, ha az érdekeiket és a céljaikat összhangba tudj�k hozni. Ez nekem eddig sikerült.
– �lete nagyobbik részét külföldön töltötte. Mit jelent az Ön sz�m�ra a szül�föld, a haza, a nemzeti identit�s?
– Az embert élete folyam�n leger sebben és legmaradand�bban szül földje és gyermekkori kult�rközössége form�lja. A csal�don k�vül ez a leger sebb szellemi és kultur�lis köt dés. A közös gondolkod�sm�d, az életstrukt�ra és a szok�sok végigk�sérik az embert egész életében. A haza, a nép és kult�r�j�nak szellemi tere, ahol felnövünk egész életünkre belénk vés dik. Az ember igaz�n csak emberi közösségekben v�lhat egészséges és teljes érték� emberré. Ezért a közösség ir�nti szeretet nem egyszer�en mag�t�l értet�d�, hanem elkötelezettséget jelent. Arbonban 120 dolgoz� f�nöke voltam, Steyerben m�r h�romsz�zé. Munkat�rsaim saj�t pénzükön utaztak el a nürnburgringi 24 �r�s versenyre, hogy együtt l�thassuk a csod�t, együtt ünnepelhessük a sikert. J� közösség voltunk. A nemzeti saj�toss�gok, a nyelv, az etnikai hovatartoz�s, a szok�sok, a történelmi kultur�lis örökség, az el dök �ltal nehéz küzdelmek és �ldozatok �ltal kiharcolt v�vm�nyok mind-mind saj�tos elképzelést adnak az élet értelmér l, a boldogs�gr�l, a jogr�l, és az igazs�goss�gr�l és ezzel a közj� fogalm�r�l. Ezért minden egyén majdnemhogy köteles nemzete szellemi és kultur�lis örökségéhez hozz�j�rulni és ezzel a közj�nak szolg�lni. Az identit�s �ltal�nosan az emberi gondolkod�s, az érzelmek és a cselekmények leghat�sosabb kollekt�v mozgat� ereje. Nincs olyan vil�gcég (pl. BMW, Bosch) vagy klub (pl. F. C. Bayern) vagy orsz�g (pl. Sv�jc, Izrael), amely az identit�s var�zslatos hatalm�r�l könnyen lemondana. Az identit�s vonzereje és a közösség érettségének foka hat�rozza meg végül is a foglalkoztatottak, az egyesületi tagok vagy az �llampolg�rok azonosul�s�t a közösséggel. A nemzeti identit�s egy orsz�g lend�t motorja is lehet, ami a t�rsadalmat a közös siker kil�t�s�ban összekov�csolja és �tmeneti terhek, nélkülözések önkéntes
v�llal�s�ra ösztönzi. �n boldogan v�llalom a magyar identit�somat, mert e kis orsz�g kultur�lis hozz�j�rul�sa Eur�p�hoz �ri�si és j� h�re messze földön ismert. Büszke vagyok r�, hogy ezt a h�rnevet munk�ss�gom tov�bb gyarap�totta.

– Vil�gcégek (MAN, Adolph Saurer, MWM, BMW) fels$ vezetésében dolgozott
igen sikeresen. Tanulhatnak-e a politikusok a menedzsert�l?
– Egy orsz�g és egy nagyv�llalat mködésében sok közös von�st vélek felfedezni. Persze sok különbséget is. Az orsz�g döntéshozatala demokratikus er k és
nem demokratikusan szervez dött érdekcsoportok közötti hossz� egyezkedésen alapszik. A v�llalatokn�l ez autorikus és gyors, többnyire felülr l ir�ny�tott folyamat. Különbséget l�tok a konkurenci�ban is. Ez a „tisztességes gazdas�gban” sportos er�, megmérettetés. A politik�ban viszont élethal�lharc. A politikusok szid�sa a civiliz�lt és fejlett demokratikus �llamokban, de itthon is, �ltal�nosan elterjedt szok�s. Meglehet�sen buta szok�s, hiszen a politikusok mi mindannyian vagyunk. A reprezentat�v demokr�cia lényege éppen az, hogy minden parlamenti képvisel t és közvetetten minden minisztert és �llamtitk�rt mi v�lasztottunk. A parlamenti politikusok teh�t minket tükröznek vissza! Miut�n a sors gyakran a hatalmasok közelébe sodort, sikerült meggy�z�dnöm arr�l, hogy a topmenedzserek éppen azon képességekben gazdagok, amiben a politikusok szegények. A politikusok többségéb l hi�nyzik péld�ul a rövid, vil�gos és szemléletes beszéd. A topmenedzserek nagy tisztelettel beszélnek legnagyobb konkurenci�jukr�l! Ez szimpatikus, szuverén magatart�s. A politikusok ezzel szemben igyekszenek politikai ellenfeleiket lej�ratni vagy legjobb esetben nevetségessé tenni. Bizony�ra sokan adn�k szavazatukat olyan politikusnak, aki hasonl�an a topmenedzserekhez azt tudn� mondani: ,,Nekem erre a problém�ra volt egy ötletem. Ez j� ötlet volt. Az ellenfelem egy m�sik ötletet terjesztett el$. Sajnos egy jobbat. �n az $ ötletét fogom t�mogatni, mert végül is az orsz�gnak az jobban szolg�l.” Vajon sikerül-e ilyen mondatot valamikor egy magyar politikusnak kimondani? Az �lomb�l a keser� val�s�gba visszatérve: felt�n�, hogy a politikusok némelyike milyen alkalmatlan munkat�rsakkal és f leg rossz tan�csad�kkal veszi körül mag�t.
A topmenedzserek mindig csak a legjobbakkal dolgoznak együtt. Bizonyoss�got és bizalmat sug�roznak. Velük szemben a politikusok nem ritk�n tesznek ellentmond� bejelentéseket. Megdöbbent ek a politikusok stratégiai koncepci�s gyengeségei is. A topmenedzsereknek cs�csteljes�tményt kell hozniuk nemcsak a v�laszt�st megel�z� rövid id szakban, hanem az év minden napj�n. Ezért én minden politikusnak Tom Peters és Robert Waterman könyvét aj�nlan�m olvas�sra: "Keresés cs�csteljes�tmények ut�n”. Ott ugyanis a sz�tart� tettr�l van sz�, amelyet az igazi leadership-vezet�k a közösségükre érvényes értékrendszerükben felülr�l lefelé a saj�t maguk péld�j�val demonstr�lnak.
– A magyar ember leleményességér$l legend�k sz�lnak. Az Egyesült �llamokban született a meghat�roz�s: mir$l ismerni meg a magyart? Arr�l, hogy a forg�ajt�n ut�nad megy be és el$tted lép ki. Vil�gh�r< tud�sainkat lesz�m�tva kevesebb legenda kering a magyar ember szorgalm�r�l, kitart�s�r�l. Mit illesztene még a ,,nyer�” t�pus tulajdons�gai közé? Mi a tapasztalata: hogyan vélekednek ma a magyar emberr�l és Magyarorsz�gr�l Eur�p�ban és a nagyvil�gban?
– A magyarok mindenütt igen j�l be tudnak illeszkedni a vendégfogad� orsz�gokban (asszimil�ci�s képesség). A különleges magyar nyelv és a filoz�fiai hajlamoss�g spekulat�v gondolkod�sm�dot eredményezett. Hasonl�an az indiaiakhoz, kiv�l� teljes�tményeket ny�jtunk hagyom�nyosan a sakkban, a bridzsben, a matematik�ban és a szoftver-fejlesztésben (absztrakci�s adotts�g). A magyarok kimondottan kreat�vok és ötletd�s fant�zi�val rendelkeznek (originalit�s). Könnyen lelkes�thet�k és manipul�lhat�k. Rendk�vüli odaad�ssal képesek dolgozni egy „nagy cél” elérése érdekében (idealizmus). Igénylik a közösséget, a hovatartoz�st (szakmai, munkahelyi, egyesületi stb.) (Identit�s.) A magyarok ny�ltak, sz�kimond�ak és kimondottan individualist�k. Csoportos együttmködésben a magyar sokszor elviselhetetlen (individu�lis). A leleményesség nem magyar tulajdons�g! Tal�n �jabban szükségb�l született a dörzsöltség, a tisztességtelenség hazai gyakorlataként. Tisztességtelen haszon, nem a jogos és a jogtalan, hanem a siker sz�m�t!
– Mit tart a magyar t�rsadalom legfontosabb feladat�nak?
– Erre az egyszer� kérdésre nehéz a v�lasz. Tal�n t�rsadalmunk szellemi és
erkölcsi regener�ci�ja a legfontosabb! De hogyan lehet az elszegényedett, értékeiket
vesztett, a demokr�ci�b�l ki�br�ndult tömegeket a fejükben megnyerni, ha üres a gyomruk? Az életsz�nvonal jav�t�sa csak a gazdas�gi fejl dés felgyors�t�s�val történhet meg. A mostani gazdas�gi feltételek azonban nem kedveznek a szegény tömegek felemelésére. A gazdas�g egy része gyengül teljes�tményt ny�jt, a büdzsé küls és bels ad�ss�g�llom�nya n� (ikerdeficit), a magyar gazdas�g t kevonz� képessége csökken, az orsz�gb�l kivonul� cégek sz�ma szaporodik, a beruh�z�sok elapadnak. A bérfeszültség kiélez dik, a munkanélküliség n . (A korm�ny egy éves negat�v mérlegének logikus következménye a mag�nt kés gazdas�gban a vezet ség lecserélése volna.) Mindenki sz�m�ra vil�gos, hogy a mai hitelek a holnap ad�i lesznek. A mai magyar t�rsadalom – �gy t�nik – feléli a jöv gener�ci� jöv jét! Pedig lenne megold�s! Ebben a helyzetben nem seg�tenek a megnyugtat� és ködös�t magyar�zatok! A legjobb tiszta vizet önteni a poh�rba és bevallani az igazs�got! Be kell ismerni, hogy a populista gazdas�gpolitika cs dhöz vezetett. Azut�n el kell kezdeni a gazdas�gpolitikai korrekci�t.
– Hogyan gondoln� ezt vezényelni?
– Nem szakterületem, de nem akarok kitérni a v�lasz el l. Nyugati szakfoly�iratok elemz�i m�r többször megfogalmazt�k a tennival�kat. Vissza kell �ll�tani a gazdas�gpolitika kisz�m�that�s�g�t, a jegybank hitelességét, �gy a piaci kock�zat a külföldi befektet k sz�m�ra csökken. A külföldi t�kebe�raml�st az ösztönz�k széles
k�n�lat�val (egyszer�bb ügyintézéssel, szakmailag jobban képzett munkaer�kkel) fel kell élénk�teni. A vil�gszerte kialakult befektetés-ösztönzési versenyben az az orsz�g nyer, amelyik rugalmasabb, jobb szakképzési, oktat�si, �tképzési tervekkel és jobb kutat�s-fejlesztési környezettel szolg�l. Az ad�rendszer folyamatos egyszer�s�tése mellett szükséges lenne a különböz ad�k (t�rsas�gi és iparzési ad�k) és a j�rulékos költségek csökkentésére is. A kis- és középv�llalkoz�sok t�mogat�s�t vissza kell �ll�tani. (Széchenyi-terv revitaliz�l�sa.) Az agr�rgazdas�g gondjait sürg sen orvosolni kell. Az EU-csatlakoz�shoz a felkészülést fel kell gyors�tani. Egyedül az export t�mogat�sa vagy a bels fogyaszt�s serkentése nem seg�t. Mindkett�t er�s�teni kell. A legfontosabb azonban a j�rulékos költségek csökkentése, a mai elavult strukt�r�k reformja.
– Ön m�r az EU �llampolg�raként élte meg Ausztria csatlakoz�s�t. Milyen különbséget l�t Ausztria akkori és Magyarorsz�g mai felkészülésében?
– Szembeötl� különböz séget l�tok. Magyarorsz�gon az EU-csatlakoz�s szinte csak arr�l sz�l mennyi pénzt (baksist) sikerül majd az EU-b�l kicsikarni. Hogyan
lehet a pénzfogad�s el feltételeit legjobban biztos�tani? Sajnos, hi�nyzik a t�jékoztat�s még a mai napig is arr�l, hogy ez az EU-t�mogat�s az évi költségvetés vagy GDP sz�zalék�ban mennyire elégtelen és jelentéktelen összeg a gazdas�g fellend�tésére, illetve Magyarorsz�gnak az EU-hoz val� gazdas�gi felz�rk�ztat�s�hoz. Ausztri�ban ezzel szemben a versenyképesség növelésének kérdése �llt a vit�k kereszttüzében. A hivatalos szervek a gazdas�gi vezet kkel együtt vitatt�k meg a versenyképesség jav�t�s�nak legjobb lehet ségeit. �n is részt vettem ezeken a t�rgyal�sokon. Akkoriban született meg a ,,Cluster” ötlet, amely az�ta nagyon elterjedt és ma nagy sikerrel m�ködik az orsz�g valamennyi régi�j�ban. Ezt a sz�t magyarul ,,fürtösödéssel” �rj�k körül,
ami különböz cégek régi�kban történ , jogilag kötetlen együttm�ködését jelenti �j termékek kifejlesztésére. �gy Graz körül a Chrysler, a Magna, az AVL és sok m�s kis cég illetve az egyetemek fejlesztenek együtt a j�rmiparban az �llam t�mogat�s�val (a kutat�si, fejlesztési t�mogat�s az EU-ban �tlagosan 2-3 sz�zalék, m�g Magyarorsz�gon 0,8 sz�zalék).
– Közismertek a Magyarorsz�g régi�i közötti különbségek. Az élen a f�v�ros
és környéke, azt követi Gy$r-Moson-Sopron megye és messze lemaradva z�rj�k a
sort a keleti megyék. Amikor az orsz�g gazdas�gi fellend�tésének követelményeir�l
beszélt, egységes egészként kezelte Magyarorsz�got. Holott idehaza több évtizedes vita folyik arr�l, mely orsz�grészek fejlesztéséé legyen az els$bbség. Eur�pa nyugati felében mit tapasztalt a h�tr�nyosabb régi�k fellend�tésére?
– Természetesen ismerem a régi�s különbségeket és �szak-Alföld h�tr�nyos
helyzetét. A legf bb problémaként az „önkorm�nyzatok” mai napig tart� al�rendelt
szerepét okolom a kialakult helyzetért. A németek föderalisztikus rendszere biztos�totta a szolid�ris eloszt�st. (Bajororsz�g, Baden Würtenberg szubvencion�lja a
szegényebb tartom�nyokat.) Magyarorsz�gon az eloszt�s mindm�ig f�v�rosközpont�. Az önkorm�nyzatok anyagi forr�sait annyira kell jav�tani, hogy képesek legyenek befektetéseket a korm�nyt�l függetlenül kezdeményezni. Ma Magyarorsz�gon még mindig tervgazd�lkod�s folyik. Minden megtermelt forint több mint 50 sz�zalék�t a korm�ny osztja el.
Bajororsz�g felemelkedését az utols� harmadb�l az els helyre 1965-t l követtem.
Az agr�rorient�lt tartom�nyb�l „high-tech” orsz�grész lett. 1972 olimpia
Münchenben. Szinte �jj�ép�tették az egész v�rost. A legjobb, legszigor�bb érettségi
a bajor. A bajor multik (BMW, AUDI, SIEMENS, MTU, GRUNDIG, MAN, DORNIER, ZF) t�mogat�sa, a középv�llalkoz�sok (ZEUNA-STÄRKER, KNORR BREMSE) szaporod�sa, az aut�p�lya-ép�tés (München–Memingen–Lindau; München–
Nürnberg–Würtzburg) és region�lis szakképzés seg�tette élre a bajorokat.
– Ön nem csak Szolnok, hanem Steyer d�szpolg�ra is. Mik a tapasztalatai?
Ha teljes egészében csak az Ön sz�ndékai teljesülnének, miként lehetne még akt�vabb d�szpolg�ra szül�v�ros�nak?
– Egyel�re minden erre ir�nyul� k�sérletem kudarcba fulladt. Se a f�iskol�k, se a polg�ri körök, se a hivatali vezet k nem igénylik a tan�csomat. A nyugati gazdas�gban h�res topmenedzserek és multik keresett és dr�ga tan�csad�ja vagyok. A Linde vezérigazgat�ja, dr. Reitzle ugyan�gy, mint az OPEL vezérigazgat� Forster, vagy a VW-f nök Pischetsreder sokat tartanak r�lam és nem restellik kikérni a véleményem. Személyes ismeretségeim a német és az amerikai aut�iparban bizony�ra hasznosan szolg�lhatn�k egy szolnoki befektet�i tal�lkoz� megszervezését.
Szolnok testvérv�rosa Reutlingen. Még sohasem h�vtak meg a szolnokiak közös l�togat�sra, hogy a kapcsolatteremtésben seg�tsek. A h�zam egy 5000 lakos� fürd�helyen, Bad Hallban van. Sok olyan péld�t l�tok, amely hasznos�that� lenne Szolnokon is. Itt lesz 2005-ben péld�ul az osztr�k vir�gki�ll�t�s. A h�forr�s mellett csak a sz�nvonalas turisztikai k�n�lat cs�b�t rengeteg vendéget. Mit lehetne �tvenni?
Nyelvtud�sommal seg�teni tudnék – önzetlenül – az EU p�ly�z�knak. Ipartelep�tési t�rgyal�sokon vehetnék részt, hiszen azt l�tom, hogy az �j üzemek itt gomba m�dra n�nek ki a földb�l. Fölaj�nlok egy ki�ll�t�st a munk�ss�gomr�l, sz�vesen tartanék el ad�sokat az innov�ci�r�l. Vagy arr�l, hogyan kondicion�ljuk magunkat a v�ltoz�sokra. A felsorol�st még hosszan tudn�m folytatni.

Let�lthet� dokumentum:

A sikerhez nincs felvon� (pdf)

« vissza

Id�pont foglal�s

Id�pont foglal�s ›

A foglal�shoz regisztr�ci� sz�ks�ges.
Regisztr�ci� ›
Ha m�r regisztr�lt, az oldal tetej�n tal�lhat� link seg�ts�g�vel bel�phet.

Az orvos v�laszol

Tegye fel k�rd�s�t - �r�sban v�laszolunk �nnek K�rdezzen �n is! ›

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

A sikerhez nincs felvon�

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

A sikerhez nincs felvon�

keres�s

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol