Citymed orvosi portál

Az ötödik legkövérebb nemzet vagyunk

 Az állatkísérletek és az elõzetes klinikai tesztek alapján már hatékonynak bizonyult egy néhány hónapig alkalmazandó és késõbb eltávolítható készülék, amelyet a szájon át juttatnak be a vékonybél kezdeti szakaszába. A hazánkban leggyakrabban alkalmazott gyomorgyûrûs módszer jelenlegi áráról Dr. Bende Jánost, a Péterfy Sándor utcai Kórház sebész fõorvosát kérdeztük.

Az EndoBarrier fotója (Forrás: GI Dynamics)

Tekintve, hogy az elhízás a fejlett országokban egyre komolyabb problémát jelent, az utóbbi években kiemelt figyelmet kapott a túlsúlyos emberek kezelésére szolgáló újabb eljárások kutatása. Csak az USA-ban legalább tizenötmillió olyan ember él, akik testsúlyuk alapján megfelelnek azoknak a feltételeknek, amelyek már indokolttá teszik a gyomorszûkítõ mûtétek elvégzését: a beavatkozás kritériumai között szerepel a negyven feletti testtömegindex (BMI), illetve a harmincötös vagy ennél magasabb értékek, amennyiben valamilyen elhízási szövõdmény, például cukorbetegség is kialakult a páciensnél. Az elhízottak aránya hazánkban is növekvõ tendenciát mutat: az Európai Bizottság 2006-os felmérése szerint a máltaiak, a görögök, a finnek és a luxemburgiak után a magyarok a legkövérebbek Európában, a kórosan elhízottak száma pedig nagyjából kétszázezer körül van. (A szakirodalomban akkor tekintenek valakit túlsúlyosnak, ha testtömegindexe meghaladja a 25-öt, míg ha 30 fölött van, az illetõ elhízottnak minõsül; az átlagos magyar BMI 25,6 körül van.)


Alternatíva a kevésbé kíméletes és drága sebészeti eljárásokkal szemben

A lexingtoni GI Dynamics által kifejlesztett, EndoBarrier névre keresztelt eszköz az elhízás jelenlegi, sokszor drága és komolyabb beavatkozást igénylõ sebészeti megoldásaira kínál alternatívát. Az orvosi gyakorlatban általánosan alkalmazott módszerek között szerepel a gyomorgyûrûs és a ballonos módszer, a bypass mûtét, a zsírleszívás, illetve a plasztikai módszerek: Magyarországon ezek közül egyedül a bypass mûtét nem elérhetõ, a többi eljárás viszont a hazai betegek számára is hozzáférhetõ (ezekrõl részletesen lásd cikkünk második oldalát). A mûtéti eljárások komoly hátránya, hogy bár jelentõs és késõbb is fenntartható súlycsökkenést lehet elérni a segítségükkel, sokszor igen drágák és fokozott egészségügyi kockázatot jelentenek a betegek egy részére: ezek közé tartozik a halálos kimenetelû operáció is, így a túlsúlyos páciensek közül sokan eleve nem is vállalkoznak rá, hogy a sebészkés alá feküdjenek. Egy amerikai sebésztársaság, az American Society for Metabolic and Bariatric Surgery felmérése szerint az USA-ban nagyjából 220 000 túlsúlyos személy esett át gyomorszûkítõ mûtéten 2008-ban.

Az EndoBarrier elhízást gátló összetevõje egy át nem eresztõ anyagból készült "kesztyûujj", amelyet a vékonybél kezdetének hatvan centiméteres szakaszába ültetnek be a betegek száján keresztül. Az eszköz a bejuttatást megelõzõen egy kapszulába van csomagolva, a vékonybélben pedig egy endoszkóp segítségével helyezhetõ el: miután a készülék a gyomor aljára került, a kapszulából egy kisméretû golyó indul el a vékonybélben, ami a bélcsatornában befelé haladva egy katéter segítségével húzza végig a kesztyûujjra hasonlító zsákot (a golyó ezt követõen leválik, így a zsák vége lyukas marad). A csõ anyaga egy teflonhoz hasonló rugalmas mûanyag (poli-tetrafluor-etilén), amelyet egy tüskés, nitinolötvözetbõl készült "dugasz" rögzít a vékonybél bejáratánál. A készülék behelyezése kevesebb mint fél órát vesz igénybe, eltávolítása pedig akár tíz percen belül elvégezhetõ egy zsinór segítségével (az eljárást szemléltetõ angol nyelvû kisfilm megtekinthetõ a New Scientist oldalán).

A belek élettani folyamatainak megváltozása idézheti elõ a fogyást

Az eszköz néhány hónapig marad a vékonybélben, és mivel a zsák fala nem járható át sem a tápcsatornába kerülõ anyagok, sem pedig a bélbe jutó vagy a bélfal átal termelt emésztõenzimek számára, a tápanyagok felszívódása sem valósulhat meg a bélfalon keresztül. A bostoni Massachusetts Kórház kutatócsoportja Lee Kaplan vezetésével korábbi patkánykísérletek során már kimutatta, hogy az eszköz kicsinyített mása a humán sebészeti eljárások egyik legnépszerûbb típusával, a gyomorgyûrûs eljárással egyenértékû súlycsökkenést eredményezett. Az elõzetes klinikai vizsgálatok során 150 betegen tesztelték az eljárást, amely a korábbi állatkísérletekhez hasonlóan a vártnak megfelelõ súlycsökkenést eredményezett a vizsgálat résztvevõinél.

"A gyomorral nem teszünk semmit, így a kezeltek továbbra is ugyanúgy étkezhetnek, mint korábban" - mondta Stuart Randle, a GI Dynamics elnöke, aki szerint a gyomorgyûrûs eljárás azért sem mindig hatékony, mert a betegek kicselezik a kezelést, például úgy, hogy az ajánlott kalóriabevitelt turmixgépben összepréselt ételek fogyasztásával növelik meg.

Kaplan kutatócsoportjának eredményei ezen kívül azt mutatták, hogy az eszköz rövid idõ alatt visszafordította a kettes típusú cukorbetegség kialakulását, még azt megelõzõen, hogy a várt súlycsökkenés bekövetkezett volna. Ennek hátterében az állhat, hogy a kezelés hatására megváltoznak a bélbõl érkezõ idegi és hormonális jelek: ez egyébként az úgynevezett bypass-mûtétek során is bekövetkezik, amikor a bél felszívó felületét igyekeznek csökkenteni, vagyis "kikapcsolnak" bizonyos szakaszokat az emésztésbõl. "A készülékkel nagyobb súlycsökkenést értünk el, mint amit a tápanyagok csökkent mértékû felszívódása alapján vártunk. Ebbõl arra következtetünk, hogy a résztvevõknél megfigyelt fogyást elsõsorban a bél élettani folyamataiban végbemenõ változások idézik elõ" - magyarázta Kaplan.

Mivel a jelenlegi vizsgálat eredményei a résztvevõk alacsony száma miatt csak elõzetesnek tekinthetõek, további, szélesebb körû próbákra lesz szükség. Ezekbõl egyértelmûen kiderül majd az eszköz valódi hatékonysága, valamint az is, hogy biztonságos-e, ha a zsákot néhány hónapnál hosszabb ideig is a vékonybélben hagyják - olvasható a NewScientist beszámolójában.

Illyés András 2009. február 18., szerda, 9:25