- A nap híre
- Régebbi hírek
- Tanácsadás
- Kereső
- Hírlevél
- Lexikon
- GYIK
- Képgalériák
- Látogatók
- Elérhetőség
- Ajánlatkérés
- Díjtételek
A fokhagyma élettani hatásai
Dietetikus szakértőnk cikkéből kiderül, hogy melyek a fokhagyma fogyasztásának élettani hatásai, mi okozza a fokhagyma erőteljes aromáját, valamint az is, hogy miként szabadulhatunk meg a fokhagymafogyasztás utólag sokszor kellemetlen "mellékhatásától".
A fokhagyma eredete és változatai
A fokhagyma (Allium sativum) a hagymafélék családjába tartozó, átható illatú növény. Közép-Ázsiából, Kirgízia területéről származik. Gyógyító növényként való felhasználásáról a legrégebbi írásos emlékek: a Biblia, a sumér agyagtáblák, és az egyiptomi Ebers-papiruszok is beszámolnak. Az ókori egyiptomiak, rómaiak és a görögök is termesztették és fogyasztották. Egyiptomban szent növényként tartották számon, a nyakukban viselték különböző betegségek és szemmel verés ellen. A középkorban a tífusz és a kolera gyógyszereként használták. Az I. világháború idején sebek fertőtlenítésére alkalmazták. Magyarországon a XV. században terjedt el termesztése és felhasználása. Annak ellenére, hogy nem magyar specialitás - az egész világon termelik és fogyasztják - a magyar konyha egyik legjellemzőbb növénye, a magyaros ételek legfontosabb fűszere. Gyógynövényként is számon tartják.
A fokhagymának számos változata van, egyes fajták magról szaporíthatók, más fajtáknál a magszár csúcsán kis hagymácskák fejlődnek ki, és vannak sarjhagymákkal szaporodók is. Hazánkban főként házi kertekben termelik - a gerezdek elültetésével - a tavaszi és őszi vetésű fokhagymát. A növény jól tűri a hideget és a nyári meleget, fényigénye sem nagy. Vegyi védelmet nem igényel, kártevők és betegségek sem támadják meg.
A Magyarországon termesztett fokhagymának ízesebb, markánsabb az illata és tápanyagtartalma is nagyobb az importból származókénál.
TÁPANYAGTARTALOM 100 G FOKHAGYMÁBAN
Kalória Fehérje Szénhidrát Zsír Élelmi rost
137 6,8 g 26,3 g 0,1 g 2,72 g
A FOKHAGYMA VITAMINTARTALMA (100 GRAMMRA VETÍTVE)
C-vitamin B1-, B2-vitamin Niacin E-vitamin
15 mg 140 mcg 400 mcg 11 mcg
A FOKHAGYMA FONTOSABB ÁSVÁNYI ANYAGAI (100 GRAMMRA VETÍTVE)
Foszfor Kálium Mangán Réz Vas Szelén
140 mg 380 mg 330 mcg 400 mg 200 mcg 5 mg
Tápanyagtartalmak forrása: Rodler Imre Kalória- és tápanyagtáblázat, Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, 2008
A fokhagyma élettani hatásai
Tudományos kutatások eredményei és népi megfigyelések alapján sok minden tudható a fokhagymafogyasztás előnyös hatásairól. Zsíros olajat és illóolajat (alliin vagy - fokhagymaolaj) tartalmaz. A fokhagymagumó fő hatóanyaga a kéntartalmú alliin nevű vegyület és az alliináz enzim, amelyek a még teljes, érintetlen fokhagymában fizikailag elkülönítve vannak jelen. A feldolgozás során az alliin elbomlik, a bomlás során keletkező köztes termék az allicin, mely antibiotikus hatású vegyület. Egyes kutatók véleménye szerint hat - tizenkét fokhagymagerezd egyenértékű 600 000-1,2 millió egység penicillinnel. Az alliin reakcióba lép a baktériumokban és a parazitákban lévő kéntartalmú fehérjék csoportjával, gátolja működésüket, ezzel fejti ki gyógyítást segítő hatását. Antioxidáns vegyület is, megköti a szervezetben lévő káros szabad gyököket.
A fokhagyma hatóanyagai baktérium- és gombaölő hatásúak. Alkalmas kiegészítője lehet a candidiázis (gombás megbetegedés), a bélparaziták és a galandférgek okozta megbetegedések kezelésének. Rendszeres fogyasztásával a gyógyszeres kezelés kiegészítőjeként hatékonyan csökkenthető a magas vérnyomás. Megakadályozza a koleszterin lerakódását az érfalakban, csökkenti a LDL (rossz) koleszterin szintjét a vérben. Ez a hatása már kéthavi rendszeres fogyasztás mellett kimutatható. A túlzásokat azonban kerülni kell, mert nagyobb mennyiségű fogyasztása a HDL (jó) koleszterint is csökkentheti. Szerepet játszik a véralvadásban is, gátolja a vérlemezkék összetapadását, a vérrögök képződését.
A népi gyógyászatban a nyers gerezdeket, vagy az ezekből főzött teát, illetve a tejben főzött fokhagymát a légutak tisztítására, meghűléses betegségek gyógyítására alkalmazzák (pl. köhögés, hörghurut, asztma).
A fokhagyma felhasználása
Levesek, főzelékek, sültek, saláták, mártások, kolbászfélék, vadhúsok stb. fűszerezésére használható. A fokhagymát nem szabad közvetlenül a tűzön tartva zsírban/olajban pirítani, mert gyorsan megég, keserű ízű és fogyaszthatatlan lesz. A legjobb, ha tálalás előtt összezúzva, vagy lekaparva tesszük bele a készételbe. Kevésbé áraszt kellemetlen szagot és aromásabb ízt ad az ételnek. A különböző diétákból sem kell teljesen száműzni, kisebb mennyiségben főzéskor, sütéskor a gerezdeket egyben kell az ételbe tenni, tálalás előtt pedig ki kell venni a készételből.
Jellegzetes intenzív és hosszú ideig tartó szagát a benne lévő kéntartalmú vegyület az allil-szulfid okozza. Ezen valamennyit enyhíteni lehet a fokhagymafogyasztás után történő egy pohár tej megívásával, vagy fogmosással, vagy egy kávészem elrágásával. A vegyület okozta szag azonban a szájon kívül a bőrön át a verejtékkel is távozik, ezért érezhető hosszan tartóan a fokhagyma szaga.
Napjainkban az élelmiszeripar előállít fokhagymakrémet és port is, ezek kényelmi termékek. Megtalálható az üzletek polcain a fokhagymás olaj és a fokhagyma ízesítésű só is.
Fokhagymamártás (4-5 adag)
Liszt: 2 csapott evőkanál, olaj: 2 evőkanál, fokhagyma: 3-4 gerezd, tejföl: 1-1,5 dl, só: ízlés szerint, csontlé, vagy víz 3-4 dl.
Elkészítés: az olajból és a lisztből világos zsemleszínű rántást készítünk. A tűzről levéve beletesszük az összezúzott, vagy lekapart fokhagymát és felengedjük a csontlével, vagy vízzel, megsózzuk. Jól összekeverjük, majd a tűzre visszatéve összeforraljuk. Tálalás előtt hozzáadjuk a simára kikevert tejföl.
Nógrádi Katalin
dietetikus
2009. február 28., szombat, 8:00
A cikket az alábbi címen találja: http://egeszseg.origo.hu/cikk/0908/333041/
« vissza
Időpont foglalás
Időpont foglalás ›
Regisztráció ›
Ha már regisztrált, az oldal tetején található link segítségével beléphet.