Javaslat a háziorvosi - házi gyermekorvosi adminisztrációs és jelentési rendszer megújítására

Az adatrögzítés, adattárolás és az adatszolgáltatás korszerűsége, pontossága önmagában is egy rendszer nagyon fontos minőségi indikátora. A valid adatállomány kialakításához egységes, a párhuzamos adatképzést és adatszolgáltatást elkerülő, standardizált adatokkal dolgozó adatszolgáltatási rendszerre van szükség. A háziorvosi praxisok számára meg kell határozni azokat a bázisadatokat, melyeket a folyamatos betegellátás során rögzíteni szükséges és annak meglétét (ezt a folyamatot) ellenőrizni szükséges. Ez egyaránt vonatkozik valamennyi, háziorvosi és házi gyermekorvosi praxisra azzal a kiegészítéssel, hogy a gyermekellátásban és a felnőttek ellátásában ezek az adatok nem egyeznek meg 100%-ban.

A jelenlegi jogi szabályozás a praxisban folytatott tevékenység vonatkozásában csak bizonyos korlátozottnak is tekinthető adat megfelelő struktúrában történő rögzítését teszi kötelezővé és összehasonlíthatóvá. Más esetekben a szabályozók tág mozgásteret hagynak, ami a számonkérést és az összehasonlíthatóságot jelentősen megnehezíti.

Jelenleg az un. Törzskarton (ez is csak a felnőttek esetében) rendelkezik megfelelően strukturált adatrögzítési kötelezettséggel, a gyerekek esetében más szerkezettel, kötelező alkalmazással, de nem jogszabály által meghatározott módon kerülnek az adatok felvételre.

Nincsenek pontos előírások sem a dokumentálás egyéb formáiról, sem a betegforgalomban rögzítendő adatokról. Mindezek általában a régóta bevált, hagyományon alapuló logika szerint kerülnek felvételre.

A dokumentáció nem csak az adatszolgáltatást, hanem a belső és külső minőségellenőrzést is szolgálja. A rögzítendő adatoknak ezért egyszerre kell alkalmasnak lennie a populáció népegészségi állapotának felmérésére, a háziorvosi — házi gyermekorvosi tevékenység leírására, a háziorvosi ellátás és a háziorvosi gondozás minőségellenőrzésére.

Ezen túlmenően a dokumentált és jelentett adatok egy részének alapján a jövőben kialakítható az egészségügyi alapellátásban is a finanszírozás teljesítményfinanszírozás-alapú bővítése.

Ebben a folyamatban rendkívül fontos az adatszolgáltatók motiváltsága, az adatbevitel olyan korszerű informatikai megoldása, amely a tényleges betegellátó tevékenységet nem lassítja, nem hátráltatja valamint a szakmai grémiumok és maguknak az alapellátásban dolgozó háziorvosoknak a rendszeres tájékoztatása az összegyűjtött adatokról (visszajelzés az adatok elemzéséről).

A motiváció, az adatok megfelelő minősége, a torzulásmentes adatszolgáltatás elősegíti az ellátórendszer átláthatóságát és az ellátás színvonalának javítását is.

I. A jelenlegi adatszolgáltatási kötelezettségek az egészségügyi alapellátásban:

A finanszírozó (MEP) felé:
> Havonként változásjelentés a praxisban nyilvántartottakról, a bejelentkezett és kijelentkezett páciensek ill. adminisztratív áthelyezések TAJ alapú listázása (floppy + kísérő irat)

> Havonként jelentés a praxisba nem bejelentkezettek ambuláns ellátásáról (floppy + kísérő irat)

> Hetenként táppénzes jelentés a tárgyhéten keresőképtelen állományba felvett ill. onnan kiírt betegekről (floppy + kísérő irat)

> Tételes betegforgalmi jelentés a praxisban ellátott páciensekről, a számukra felírt gyógyszerekről és a praxisban elrendelt beutalásokról (floppy + kísérő irat)

> Rokkantosítás illetve a fogyatékossági támogatás érdekében azonos formátumú adatlap megküldése (kizárólag papíron lehetséges, formanyomtatványon, amelynek számítógépes kitöltése sem megengedett)

> Az új közgyógyellátási rendszerben a betegre vonatkozó egyedi adatlap kitöltése az igénylők chr. betegségeire általunk ill. más szakorvosok által elrendelt gyógyszereinek tételes felsorolása kiegészítve a hatóanyagok és a napi dózisok megjelölésével (számítógéppel kitölthető).

2. Az ÁNTSZ felé:

> Fertőző betegek be- és kijelentése (formanyomtatvány, kézzel kell kitölteni)

> Egyéb, közegészségügyi jelentőségű aktuális jelentések (pl. oltási értesítő, influenza védőoltás korcsoportos jelentése, légúti fertőző megbetegedések heti jelentése, stb...) (számítógéppel elkészíthető, legtöbbször telefonon kérik)

3. A Központi Statisztikai Hivatal felé:

> Évente forgalmi adatok, tevékenység jelentés (formanyomtatvány, az adatok számítógépből lekérdezhetők, de kézzel kell beírni a rovatokba)

> Kétévente korcsoportos morbiditási lap is (számítógéppel elkészíthető)

4. A települési önkormányzat felé:

> havonta a változásjelentés egy példánya (csak papíron)

> évente összefoglaló értékelő jelentés (az önkormányzat szempontjai alapján)

5. Az APEH felé:

> az előző évben kiállított, adókedvezmény igénybevétele érdekében kiállított igazolások listája

A fenti jelentési kötelezettségek egy jóval kisebb, átláthatóbb, ezért könnyebben kezelhető és kevesebb csatornán futó adatállománnyal is teljesíthetők lennének, a MEP-ekhez beküldött floppy alapú adatszolgáltatás már 8-10 éve elavult, sok hibalehetőséget hordoz.

Törekedni kellene a háziorvosi praxisok internetre való bekötésére (szélessávú ADSL, ill. GSM alapú összeköttetés), ezáltal nemcsak a praxisok jelentési kötelezettségeit lehetne korszerűsíteni, hanem hasznos visz-információkat is lehetne ezen a csatornán eljuttatni a praxisokba. (pl. gyógyszer-rendeléssel kapcsolatos forgalmi adatok, gyógyszerrendeléssel kapcsolatos jogszabályváltozások ill. árváltozások, egészségügyi jogszabályváltozások, a praxisokba bejelentkezett páciensek finanszírozási visszaigazolása, OOSZI vizsgálatra ill. felülvizsgálatra behívott betegek OEP-nél megtalálható megjelenési adatai, receptkiváltási adatai, stb.)

II. A háziorvosi dokumentáció, adatrögzítés és adattovábbítási (jelentési) rendszer lehetséges korszerűsítése

On-line összeköttetés a MEP, az ÁNTSZ és a háziorvosi praxisok között
- A háziorvosi praxisokban megtalálható számítógépek jelentős része alkalmas internet bekapcsolására,

- Halaszthatatlan a háziorvosi területen a számítástechnika kötelező alkalmazása. A minimumfeltételek között meg kell határozni számítógépek minimális konfigurációját és az akkreditált háziorvosidokumentációs szoftvert. A folyamatosan rendelkezésre álló informatikai kapacitás biztosítása forrásoldalon is kezelendő.

2. A háziorvosi szoftverekkel kapcsolatos lépések:

- A háziorvosi praxisokban használatos dokumentációs szoftverek (OEP vagy OALI által történő) akkreditálása évek óta sürgető feladat. Ez megoldaná az elektronikus aláírás, az on-line adattovábbítás (jelentések) problémáit,

- Az akkreditációnak tartalmaznia kell valamennyi,

a.) a háziorvosi praxis kötelező feladatának, adatszolgáltatásának a teljesíthetőségét (beleértve annak megfelelőségét és aktualizálását is)

b.) a rögzített adatok biztonságos archiválását,

c.) más, szintén akkreditált szoftverbe történő transzportját

d.) A szoftverek megfelelő szakértői támogatást kell biztosítsanak a jogszabályban vagy más, kötelező érvényű szabályozásban előírt magatartások (pl. gyógyszer ill. gyógyászati segédeszköz rendelés) teljesítéséhez.

- A megfelelő informatikai szolgáltatás a másik oldalon is elvárható: biztosítani kell, hogy a fogadó oldal (MEP, KSH, ÁNTSZ stb.) is rendelkezzék a megfelelő fogadásra alkalmas kapacitásokkal. Előtérbe kell helyezni a korszerű technikai alkalmazásokat, ugyanakkor a rendszernek nyitottnak kell lennie a további fejlesztések irányában.

- egységes adatstruktúra kialakítása révén alkalmat teremtene arra, hogy egy háziorvosi praxis működtetéséhez elengedhetetlen adatok átmenthetőek (konvergálhatók) legyenek egy másik akkreditált szoftverbe, ill. az adatmentés standardizálásával jelentősen megnőhetne a praxisok adatbiztonsága.

- Valamennyi programba kötelező jelleggel be kell építeni a jelenleg elfogadott szakmai irányelveket és protokollokat, és ezeket szakértői segédprogramként kell tudni működtetni.

- Valamennyi szoftvernek ugyanazon, az OEP által elfogadott (a szakmai kollégiumok felülvizsgálati javaslatait tartalmazó) BNO adatbázist és gyógyszer (GYSE) adatbázist kell alkalmaznia.

3. A „Törzskarton" adatainak a gyermekkori sajátságokat is figyelembe vevő revíziója és számítógépes kezelésének standardizálása szükséges. Itt már gondolni kell a háziorvosi (házi gyermekorvosi) tevékenységben használt minőségi indikátorok beépítésére.

4. A betegforgalmi adatok a BNO kódokhoz kötődő diagnosztikus és terápiás gyakorlat, valamint az egyes kórképekhez köthető beutalási szokásrend jól jellemzik egy-egy praxis tevékenységének minőségét. Ezért egy-egy BNO kóddal jól definiált betegséghez kapcsolódó beutalási és terápiás tevékenység rögzítése elengedhetetlen része a praxisok dokumentációjának. Ezen a ponton azonban át kellene gondolni a Szakmai Kollégium által többször felvetett ötletet: az ICPC/2 kódok bevezetését, amely lehet fokozatos is, de nemzetközi tapasztalatok alapján sokkal jobban leírja az alapellátás orvosának tevékenységét, mint az eddig használt BNO kódok.

5. Érvényesíteni szükséges az államigazgatásban evidenciának tekintett alapszabályt, miszerint egy hivatal sem kérhet be olyan adatot, amellyel ő már rendelkezik: az adattakarékosság alapelveinek sem felel meg a jelenleg tapasztalt szemlélet, mely szerint pl. az OEP olyan adatokat kér a szolgáltatóktól, amelyekkel ő már rendelkezik.

6. Kevesebb, a helyzetet, a minőséget jobban jelző indikátorra van szükség. Megfelelő indikátorok képzése azonban speciális szakfeladat, amihez a szakfelügyelet és a szakmai kollégium - mint a szakterület legjobb ismerője - tesz javaslatokat, majd bevezetés előtt elvárható lesz egy szakmai egyeztetés ugyanezzel a körrel. Számunkra elfogadható egy olyan menetrend is, hogy az indikátorok számát egy 4-5 éves programban fokozatosan növeljük fel az optimálisra. Amennyiben ez tervezetten történik, az alapellátásban dolgozó orvosok ellenérzései sem lesznek olyan hevesek.

III. A jelenlegi adatszolgáltatáshoz és háziorvosi dokumentációhoz tett konkrét javaslatok:

> Változásjelentés — on-line módon, elektronikus aláírással

> Ambuláns jelentés — on-line módon, elektronikus aláírással

> Táppénzes jelentés — on-line módon, elektronikus aláírással

HAVONTA is elegendő lenne!

> Tételes betegforgalmi jelentés — on-line módon, elektronikus aláírással

o BNO kategorizálása felesleges

o A beutalásoknál a célintézmény kódjának kikeresése körülményes és felesleges

Ez a négy elem összevontan egy jelentésben teljesíthető.

> Az ORSZSZI felé történő adatszolgáltatás: az OEP küldje meg a beteg nála meglévő adatait 2 évre visszamenőleg az ellátórendszer igénybevételéről (szakrendelések, kórházi ellátások, gyógyszerkiváltások, stb...) a háziorvos ezekhez fűzze hozzá a saját szakvéleményét.

> Közgyógyellátás — az OEP rendelkezik valamennyi adattal a kérelmező által kiváltott gyógyszerekről, gyógyászati segédeszközökről. Semmi szükség arra, hogy ezt a háziorvos igazolja. Így egyszerűbb lenne az állapotromlás ill. az áremelkedések okozta extrapoláció elvégzése is.

- Fertőző betegek be- és kijelentése — elektronikus űrlaprendszer használatával ez jelentősen egyszerűsödne, ugyanezen a csatornán a bakteriológiai ill. egyéb laboratóriumi eredmények megküldése is lehetséges volna. (A saláta-tv tervezet az elektronikus továbbítás mellett továbbra is igényli a papír alapú továbbítást.)

- Egyéb, közegészségügyi jelentőségű aktuális jelentések — a háziorvosi szoftverekbe való beépítésük logikus lenne, ezek után on-line módon lehetne jelenteni

A KSH statisztikák — valamennyi űrlap elektronikusan kitölthető formátumban az internetről letölthető lenne (hasonlatosan az APEH bevallásokhoz), a háziorvosi szoftverek valamennyi forgalmi adatot automatikusan beemelhetnek az űrlapba, így nem lenne meg az adatokkal való manipulálás esélye sem.

(Forrás: Háziorvostani Szakmai Kollégium)

WebDoki
http://www.webdoki.hu/cikk.php?cid=59437
2010. április 13. 14:29, kedd - Dr. Palla Sándor


« vissza

Időpont foglalás

 

Időpont foglalás ›
A foglaláshoz regisztráció szükséges.
Regisztráció ›
Ha már regisztrált, az oldal tetején található link segítségével beléphet.
Az orvos válaszol
Tegye fel kérdését - írásban válaszolunk Önnek Kérdezzen Ön is! ›
Mennyire tetszenek Önnek a megújult Citymed oldalak?