Citymed orvosi portál

Statisztikák szerint évente akár 100-150 millió megbetegedést munkahelyi ártalom okoz. Ezek közül a leggyakoribbak a mozgásszervi megbetegedések, de allergiás, bõr és légzõszervi rendellenségek és a halláskárosodás is elöl vannak a listában.

A munkáltatónak és az alkalmazottaknak is érdeke, hogy a dolgozók egészségesek maradjanak, de a munkavédelemmel kapcsolatos technikai újítások kifejlesztésében is nagy szerepe van a foglalkozás-egészségügyben felmerülõ problémáknak, szerzett tapasztalatoknak.

Hovanecz Anikó, a DIMENZIÓ Egészségközpont orvosa elmondta, hogy az alapos, jogszabályoknak megfelelõ körülmények között végzett, rendszeres üzemorvosi vizsgálatnak a prevenció szempontjából nagy jelentõsége van. A jogszabályok az alkalmazottakat - a munkahelyük, illetve a munkájuk egészségügyi rizikófaktorai alapján - A, B, C és D kategóriába sorolják (az A jelenti a legjobban, a D a legkevésbé veszélyeztetetteket). A különbözõ kategóriák mellé más-más gyakoriságú és tartalmú felülvizsgálatokat írnak elõ a szabályozók.

Ha az elõírt rendszerességgel megjelenünk az üzemorvos rendelõjében, az orvosnak lehetõsége van a rizikófaktorok felmérésére és tünetmentes kóros állapotokat is felfedezhet (leggyakoribb a magas vérnyomás), valamint javasolhat kiegészítõ vizsgálatokat, szûrõvizsgálatokat.

Ráadásul, a rendszeresség miatt az utánkövetésre is alkalmat adnak az orvos számára az üzemorvosi vizsgálatok - magyarázza a doktornõ. Majd hozzáteszi, hogy természetesen soron kívüli vizsgálat is létezik. Ha valaki hosszabb ideig táppénzen tartózkodott, munkába állás elõtt ismét kérhetik az alkalmassági vizsgálatot, de bármilyen, a munkaalkalmasságot érintõ esetben van lehetõség soron kívüli vizsgálatra. Továbbá, amikor a munkavállaló egy új munkáltatónál helyezkedik el, akkor is egy elõzetes munkaalkalmassági vizsgálattal szûrik ki, hogy egészségügyileg alkalmas-e a betöltendõ munkakörre.

Sem az orvosnak, sem az alkalmazottnak, sem a munkáltatónak nem származik hosszú távon haszna abból, ha ötperces irodai tárgyalóban elvégzett, tessék-lássék vizsgálatokra redukálódik ez a szolgáltatás, ennek ellenére alkalmazottként mégis elõfordulhat, hogy ilyen szemlélettel találkozunk, ezt Hovanecz Anikó is megerõsíti: "Sajnos elõfordul, hogy a munkáltatók a szakmai elõírások rovására olcsón szeretnék az üzemorvosi szolgáltatást letudni, a szolgáltatás tartalmát és minõségét illetõen azonban szigorú szabályok kötik mindkét felet. Az ÁNTSZ és az OMFI (Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet) ellenõrzi a munkáltatót és az üzemorvosi szolgáltatást végzõ intézményt, vagy orvost egyaránt."

A munkavédelemrõl szóló 1993. évi XCIII. törvény elrendeli, hogy minden munkáltató foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást köteles biztosítani valamennyi munkavállalója számára. A szolgálat szervezésérõl és mûködésérõl, illetve az alkalmazottak kategóriák szerinti besorolásáról a 89/1995 (VII. 14.) sz. Korm. rendelet intézkedik. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak szerepe van az egészséges munkakörnyezet kialakításában és az egészségkárosodások megelõzésében.

Az üzemorvos feladata egyrészt a munkahelyi megterhelés (fizikai, szellemi, lelki) és a munkakörnyezeti kóroki tényezõk felkutatása, folyamatos ellenõrzése, másrészt hogy javaslatot tegyen arra, milyen módszerekkel lehet ezeket olyan szinten tartani, ami nem károsítja az egészséget. Feladata továbbá a munkavállalók egészségének ellenõrzése, és részt vesz a munkavédelmi üzembe helyezésben, a munkabaleset kivizsgálásában. A munkáltatókat munkahigiéniai tanácsadással segíti, és a feladatai közé tartozik a veszélyhelyzetek megelõzése is.
Forrás: http://www.dimenzio.net/egeszsegkozpont-tartalom.php?ID=41&m=3