Citymed

�n hogyan �rtelmezi az orvosi esk�t?

Az orvosoknak - k�l�n�sen azoknak, akik egy-egy oszt�ly, r�szleg vagy int�zm�ny ir�ny�t�s��rt felel�sek - manaps�g nap mint nap d�nteni�k kell, hogy az orvosi esk�j�k szerint cselekednek-e, vagy eleget tesznek az els�sorban a finansz�roz�si rendszerben testet �lt� aktu�lis eg�szs�gpolitikai elv�r�soknak.

2006. december 23. 08:10, szombat - Dr. Hanyecz Vince

Elvek és kényszer�ség

Az eskü gener�ci�kkal ezel�tt tal�n még adhatott val�di ir�nymutat�st a gy�gy�t�knak, �m a mai techniciz�l�dott, specializ�l�dott és bürokratiz�l�dott vil�gban a gy�gy�t�s szinonim�j�v� az "utalv�nyoz�s" emelkedett, amelyet pedig rendeletek és uk�zok szab�lyoznak, nem az erkölcs. Az önzetlen seg�tésnek ma m�r alig, néh�ny éven belül pedig egy�ltal�n nem lesznek meg az intézményi lehet�ségei. Teljesen elt�n�ben van a t�rsadalmi szolidarit�s, az elesettek, a kiszolg�ltatottak, az önhib�jukon k�vül nyomor�s�gos élethelyzetbe kerültek seg�tése. A szomor� tendencia különösen érzékenyen érinti a pszichi�tri�t, hiszen ezt a tudom�nyterületet minden id�ben a t�rsadalmi szolidarit�s hagyta életben, s engedett �ldozni a fejlesztésére.
Miként a betegeket, �gy a betegell�t�st is két részre oszthatjuk: elit- és tömegell�t�sra. Az elitell�t�s kereteiben még fellelhet� a hippokratészi elvek mindennapos érvényesülése: azok megval�sul�s�hoz ugyanis a j�m�d� betegek hozz�j�rulnak a pénzükkel, �gy mintegy szolg�ltat�sként ki is követelik elv�r�saik teljesülését. A tömegell�t�sban viszont egyre kevésbé érvényesülhetnek ezek az elvek, hiszen az oszt�lyokon fekv� betegek érdeke gyakran ellentétes az intézmény gazdas�gi és hatékonys�gbeli érdekeivel.
A csapdahelyzet abb�l ered, hogy az adott intézmény gazd�lkod�si érdeke sem önérdek, hiszen ha ezt figyelmen k�vül hagyj�k, m�s betegek érdekei sérülnek. Ha ugyanis egy oszt�lyon, net�n egy egész k�rh�zban vagy klinik�n szigor�an követnék az ott dolgoz� orvosok az �ltaluk letett eskü szövegét, akkor néh�ny nap alatt "kifinansz�rozn�k maguk al�l" a részleget, majd az intézményt, s az elveikkel és a betegeikkel együtt mehetnének az utc�ra.

PROF. DR. SZ�CS ATTILA
pszichi�ter, leköszön� oszt�lyvezet� f�orvos, Kecskemét

Küls� korl�tok és bels� felel�sség

Amikor a h�szas évei elején j�r� orvostanhallgat� a bioetika kollokviumra, majd az orvosi esküjére készül, akkor még könnyebben megval�s�that�nak gondolja az abban fogadott kitételeket. Kés�bb, a mindennapokban szembesül azzal, hogy bizony az eskü egy-egy félmondat�nak val� megfelelés is kih�v�st okozhat, ha az ember komolyan gondolja, amire feltette az életét, s amit megfogadott.
J� példa erre az orvosi titoktart�s követelménye, amely nemcsak a mai, csapatmunk�ra ép�tkez� gy�gy�t�si gyakorlat miatt értelmez�dött �t, hanem a jogszab�lyi környezet is folyamatosan �tértékeli a titokkörbe tartoz� inform�ci�kat. A titoktart�si fogadalmat feszegetik péld�ul a finansz�roz� adatszolg�ltat�sra vonatkoz� elv�r�sai: a mai sz�m�t�gépes rendszerben a szakorvosok - s imm�ron a h�ziorvosok is - val�sz�n�leg több adatot adnak ki p�cienseikr�l, mint amennyit j�érzéssel megtennének akkor, ha független�thetnék magukat az intézményrendszert�l, amelyben dolgoznak. Ugyanakkor: ha ma ennek az elv�r�snak valaki ellenszegülne, azzal nem szolg�ln� a betegei jav�t, hiszen oszt�lya elesne a finansz�roz�st�l, csorbulna p�cienseinek az ell�t�shoz val� joga - ezzel pedig esküjének a titoktart�sn�l is fontosabb kitételét szegné meg az orvos.
Az �kori esküszöveg �ttételesen kitért az öngyilkoss�g seg�tésének tilalm�ra, amely �gyszintén aktu�lis kérdés két és fél évezred t�vlat�b�l is akkor, amikor id�r�l id�re fell�ngolnak a vit�k a paszsz�v és az akt�v eutan�zi�r�l.
Az orvostudom�nyban az �gazat szerepl�i és a gy�gy�t� intézmények egym�s közötti érdekharcaiban ugyancsak nem könny� megfelelni annak a k�v�nalomnak, hogy az orvos diplom�ja, majd szakvizsg�ja megszerzése ut�n is megfelel� tisztelettel és h�l�val viseltessen tan�t�mesterei ir�nt. Ugyanakkor tal�n éppen ez a kérdéskör vil�g�t r� legink�bb arra, hogy megfelel� hozz��ll�ssal, emberi tart�ssal, a személyes kapcsolatok �pol�s�val az esetleges intézményi konfliktusok ellenére is eleget lehet - és kell - tenni az erkölcsi elv�r�soknak.
Mindig voltak és lesznek olyan korl�tok, amelyek keretet szabtak, szabnak a gy�gy�t�snak, az orvosok egym�s közötti kapcsolatainak. A küls� tényez�k ugyanakkor nem mentenek fel senkit az al�l a kötelezettség al�l, hogy esküjének szellemiségét szem el�tt tartva, m�sok munk�j�t is elismerve, tisztességgel dolgozzon betegeiért.

DR. V�GH �VA
klinikai onkol�gus, Szent L�szl� K�rh�z, Budapest

Idézet a könyvjelz�n

Eskünk szellemiségének - még ink�bb szövegének - a betart�sa a következ� években sokkal több kih�v�st és dilemm�t okoz majd, mint eddig. Gondoljunk csak a betegekkel val� egyenl� b�n�sm�d elvére: miként val�sulhat ez meg akkor, ha vizsg�lnunk kell az ell�t�s jogosults�g�t?
Nem tudok elképzelni olyan orvost, aki függetlenül betege fizet�képességét�l - vagy fizetési hajland�s�g�t�l - ne l�tn� el a p�ciensét akkor, amikor seg�tségért fordul hozz�. M�s kérdés: a saj�t munk�mat adhatom ingyen, �m onnant�l kezdve, hogy a betegnek beutal�t kell adnom vagy gy�gyszert kell fel�rnom, m�r nem független�thetem magam att�l, hogy az illet� befizette-e a t�le elv�rt m�don a j�rulékait. Orvosi esküm szerint nem kellene foglalkoznom ezzel, hiszen hivat�som alapja, hogy r�szorul� embert�rsamat tud�sommal seg�tsem abban, amiben tudom.
Mindemellett nem lehet a küls� körülményekkel felmenteni magunkat az al�l, amit eskünkben v�llaltunk. Vegyük péld�ul az egyenl� b�n�sm�d követelményét: esélyegyenl�ség a történelem sor�n soha nem létezett - a felvetés mindig is illuz�rikus marad, hiszen az emberek nem egyform�k, lehet�ségeik és korl�taik is eltér�ek. Ugyanakkor rajtunk m�lik, hogy miként sz�lunk egy p�cienshez, mit éreztetünk vele. A betegek dönt� többsége t�jékozatlan a ter�pi�kat illet�en, ezért szubjekt�v m�don, legink�bb az orvosok és az �pol�k vele szemben tan�s�tott magatart�s�b�l sz�ri le azt, hogy milyen ell�t�sban részesült. Az egyenl� b�n�sm�d elve ebben az esetben nem pénzkérdés.
Negyedéves orvostanhallgat�knak tan�tok orvosi kommunik�ci�t. Azt tapasztalom: hivat�sukra készülve még nem érzik a s�ly�t annak, hogy mit v�llalnak fel. Ha a p�ly�n maradnak, meg fogj�k tapasztalni �k is: azt v�llalj�k, hogy a nap 24 �r�j�ban orvosok lesznek, függetlenül mindenféle munkaid�-direkt�v�t�l. Az orvos nemcsak a munkahelyén, hanem bar�ti t�rsas�gban vagy szabads�g�t töltve is orvos, ennek tudat�ban kell élnie, tetteiért és szavaiért felel�sséget v�llalnia. Ezzel tapasztalatok h�j�n nem lehetnek tiszt�ban a fiatalok akkor, amikor az egyetemet befejezve leteszik egész életre sz�l� esküjüket.
Az eskü nemcsak kötelezettség: abb�l er�t is lehet mer�teni. Kezd� orvosként évekig haszn�ltam egy könyvjelz�t, amelyen az eskü egyik mondata �llt: akkor megtapasztaltam, hogy a mindennapi gondok közepette nem �rt olykor �jraolvasni fogadalmunkat, hogy id�r�l id�re felidézzük magunkban azt, miért is v�lasztottuk hivat�sunkat.

DR. KAIZER ZSUZSANNA
h�ziorvos, Tiszasziget

A gy�gy�t�s sosem volt idilli

Hippokratész esküjének mai korra adapt�lt v�ltozata ugyan�gy eligaz�t�st ad a mindennapokra, mint évezredekkel ezel�tt: a betegek érdekeinek mindenekfeletti képviselete vagy az el�dök tisztelete olyan örök érvény� erkölcsi imperat�vuszok, amelyekt�l a felgyorsult vil�g orvosai sem független�thetik magukat, dolgozzanak b�rmelyik szakterületen is.
Sokkal nehezebb a helyzet akkor, ha az orvosi eskünknek nem a szellemiségét, hanem konkrét tartalm�t vesszük g�rcs� al�. Az egyik legink�bb kritikus és sz�mos etikai kérdést felvet� kérdés a titoktart�s követelménye. Miközben egyéni szinten valamennyi embernek jogos elv�r�sa, hogy a betegségér�l, egészségi �llapot�r�l sz�l� inform�ci�kat a lehet� leggondosabban kezeljék és �rizzék az arra hivatottak, összt�rsadalmi szinten mégis gyakran fogalmaz�dik meg olyan elv�r�s, amely ennek az egyéni igénynek a semmibevételét v�rja el az orvosokt�l. Elismerem, hogy a közélet szerepl�inek el kell t�rniük az ir�ntuk val� �tlagosn�l nagyobb érdekl�dést is, �m nem értek egyet azzal, amikor egy-egy ismert vagy szerencsétlenül j�rt ember egészségi �llapot�ra közérdek� inform�ci�ként tekintenek, mintha az orvosnak vagy a csal�dtagoknak arr�l kötelességük lenne a k�vül�ll�k sz�m�ra is felvil�gos�t�st adni.
Eskünk alaptétele az is, hogy minden esetben a beteg javul�s�t kell el�térbe helyeznünk és szolg�lnunk. Emellett ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy vannak küls� korl�tok, amelyek t�llépnek a gyakorl� orvos kompetenci�j�n. A gy�gy�t�k nem független�thetik magukat att�l a t�rsadalmi és intézményi közegt�l, amelyben dolgoznak: tudom�sul kell venniük annak lehet�ségeit és korl�tait. Természetesen minden szakterületen mindig ad�dnak olyan elj�r�sok, m�dszerek, �j�t�sok, amelyekr�l �gy véljük, hogy azzal jobban szolg�lhatn�nk betegeink gy�gyul�s�t, �m nem szabad hamis filantr�p �ll�spontra helyezkedve elrugaszkodni a realit�sokt�l. Hippokratész idejében sem volt mindenki sz�m�ra idilli a gy�gy�t�s és a gy�gyul�s. A történelem sor�n a lehet�ségeket mindig behat�rolt�k azok a feltételek és elv�r�sok, amelyek között az orvosoknak gyakorolniuk kellett hivat�sukat - �m a realit�sok felel�sségteljes elfogad�sa miatt nem lehet senkit azzal v�dolni, hogy méltatlann� v�lna esküjéhez.

DR. SOMFAY ATTILA
tanszékvezet�, SZTE, �OK
Tüd�gy�gy�szati Tanszék, Deszk

Csapd�ban az orvost�rsadalom

Az orvosi eskü nemcsak kötelez�, adminisztrat�v része az orvoss� v�l�snak, hanem olyan erkölcsi v�llal�s, amihez az ember egész életén �t tartja mag�t. Szüleim annak idején azzal ind�tottak el a p�ly�mon: j�, hogy orvos lettél, fiam, mert ahogyan seg�tségre szorul� beteg ember mindig lesz, �gy r�d is szükség lesz. Emlékszem: az egyetem végén, az eskütétel el�tt büszke voltam arra, hogy az emberek jav�ra lehetek - ez a meggy�z�désem azonban évr�l évre halv�nyul.
Betegeinket pr�b�ljuk a legjobb tud�sunk szerint kezelni, �m amikor megfojt a volumenkorl�t, bizonytalans�got gerjeszt a v�rhat� �gyleép�tés, amikor az ad�szigor�t�sok és az �remelkedések miatt évr�l évre csökken a re�lbérünk, akkor azt kell, hogy mondjam: egyre bor�l�t�bb vagyok. Pesszimizmusomat növeli, hogy a gy�gy�t�s helyett csaknem minden nap viaskodni kell a menedzsmenttel a gy�gyszerkeretr�l, a beszerzési nehézségekr�l. Az orvosok jelent�s részének energi�j�t ma nem a gy�gy�t�s sz�vja el, hanem az igyekezet, hogy am�g lehet, fenntarts�k oszt�lyuk m�köd�képességét. A nehézségek pedig fokoz�dnak, hiszen az �jabb �gysz�mcsökkentésekt�l nem lesz kevesebb beteg, legfeljebb az eddigieknél is kevesebb id� és energia jut majd r�juk, �gy az orvosok a küls� korl�tok miatt egyre kevésbé tudj�k teljes�teni azt, amit az esküjükben v�llaltak.
Az orvost�rsadalom csapd�ban van: mi a gy�gy�t�shoz értünk, semmi m�shoz. Ez pedig egy igen helyhez kötött tevékenység, intenz�v beteget ell�tni csak k�rh�zi körülmények között lehet. M�sik intézménybe nehézkes �tmenni, r�ad�sul lényegesen m�sra ott sem sz�m�thatnak az orvosok, mint aktu�lis munkahelyükön, hiszen m�shol is ugyanazokkal a gondokkal küzdenek. Külföldre ugyan mehetnénk, �m a csal�dos negyvenesek-ötvenesek sz�m�ra ez m�r nem val�di alternat�va.
Tal�n a mi gener�ci�nk az utols�, amelynél a döntéshoz�k vissza tudnak élni az eskünkkel, azzal, hogy munk�nkat és betegeinket tartjuk a legfontosabbnak, s emiatt mindent elviselünk, elt�rünk. A frissen végzett, nyelveket beszél�, mobil p�lyakezd�k m�r nem sokat vacill�lnak: leteszik az esküt, majd külföldre mennek, vagy otthagyj�k az orvosi p�ly�t.

DR. B�NA ATTILA
kardiol�gus, intenz�v ter�pi�s f�orvos, Réthy P�l K�rh�z, Békéscsaba

Ateista eskütétel

A végz� orvostanhallgat�k �ltal letett esküt nem nevezhetjük hippokratészi eskünek: az eredeti �kori szöveg péld�ul még elutas�t mindenfajta sebészeti beavatkoz�st, ami ma m�r elképzelhetetlen és értelmetlen v�llal�s volna. Ugyanakkor ma is el lehet gondolkodni: mennyire szabad beavatkozni az él� szervezetek m�ködésébe? Természetesen nem a mindennapi invaz�v (pl. sebészeti) elj�r�sokra gondolok. �gy l�tom, ma a génsebészet az a hat�rterület, amely a legtöbb etikai kérdést veti fel a tudom�nyban. Meddig manipul�lhat�ak a gének a "beteg legf�bb érdekére" val� hivatkoz�ssal, s mikor cs�szik ki a gy�gy�t� kézb�l mindennek a kontrollja �gy, hogy azzal nemhogy a betegek jav�t, de ak�r a még egészségesek tömeges veszélyeztetését is el�idézheti?
A beteg érdekét a gyakorl� orvosoknak sem könny� a mindennapokban képviselni, mivel a gazdas�gi kötöttségek ezt rendre megakad�lyozz�k. Milyen orvosl�s az, amikor a p�cienshez intézend� els� kérdés �gy hangzik: "Kedves asszonyom, fizeti ön az egészségbiztos�t�si j�rulék�t?" Egyik�nk sem az �llami gy�gyszerkassza érdekeinek védelmére esküdött fel, a mindennapokban a jog szerint mégis ezt kell védenünk - idehaza is, külföldön is.
A régi id�k orvosl�s�ban mindent körbelengett a titokzatoss�g, mag�nak a gy�gy�t�snak is megvolt a maga misztikuma. M�ra gyakorlatilag megsz�nt az orvosi titoktart�s: az élet különféle területeir�l érkez� h�rad�sokb�l csaknem mindennap bizony�ték�t kapjuk annak, hogy a sz�m�t�gépes rendszerekben t�rolt adatokhoz csak az nem fér hozz�, aki nem akar. Az informatika mellett az orvosi titoktart�s m�sik nagy korl�tja a megnövekedett nyilv�noss�g: egy-egy értesülés nyom�n esetenként �js�g�r�k hada bomb�z egy-egy intézményt vagy orvost, hogy t�jékoztat�st kapjon valamelyik p�ciens �llapot�r�l, és z�r�jelentéseket kiveséz� m�hibaperek tucatjait t�rgyalj�k ny�lt t�rgyal�sokon a b�r�s�gok. Az eskü legmark�nsabb v�ltoz�s�t tal�n az adja, hogy a mai orvosok egyfajta ateista esküt tesznek. Hippokratész a maga idejében még vall�si fogadalmat tett, hiszen a szent hivat�sa felett �rköd� istenei el�tt esküdött arra, hogy mindig betegei jav�t szolg�lja és meg�rzi titkaikat. Kinek is �gérik meg ezt a ma orvosai? Hiszen az esküben sem Istenr�l, sem magasabb hatalmakr�l, de még csak "any�m életér�l" sem esik egyetlen sz� sem.

DR. SZAB� L�SZL�,
Nagy-Britanni�ban dolgoz� szegedi h�ziorvos

�rvek és ellenérvek

1989-ben tettem le orvosi eskümet, nem sokkal azt követ�en, hogy a rendszerv�lt�s nyom�n sebtében �jraszövegezték azt, �gy az én évfolyamom m�r nem a szocialista erkölcsre esküdött fel. Az orvosi eskü szerepe ugyanakkor nemcsak a rendszerv�lt�s miatt, s nemcsak haz�nkban alakult �t az ut�bbi id�szakban: am�g évsz�zadokkal ezel�tt az �ratlan és az �rott etikai szab�lyok voltak a kiz�r�lagos szab�lyoz�i a gy�gy�t�snak, m�ra az orvosl�st szinte bel�thatatlan mennyiség� joganyag b�sty�zza körbe az egész vil�gon, �gy Magyarorsz�gon is. Nemzetközi deklar�ci�k és az azok nyom�n megszületett hazai törvények, rendeletek és hat�rozatok tömkelege szab�lyozza, hogy az orvosoknak milyen elv�r�sok és kötelezettségek mentén kell gyakorolniuk hivat�sukat.
A joganyag mennyiségének hatv�nyoz�d�sa ellenére �gy l�tom: az orvosi eskü létjogosults�ga semmit sem v�ltozott, s az orvosi hivat�s küldetésének megfogalmaz�s�ban nem csökkent a jelent�sége. Ugyanakkor a töretlen tudom�nyos fejl�dés, s a v�ltoz� körülményekhez lassan alkalmazkod� egészségügyi rendszer közötti rés, az orvosilag lehetséges és az intézményesen finansz�rozhat� közötti oll� egyre ink�bb kiszélesedik, ebben a környezetben ezért tal�n minden kor�bbin�l nagyobb a s�lyuk az etikai kérdéseknek. Az orvosokt�l egyre gyakrabban v�rj�k el, hogy döntsenek olyan nem orvosi ügyekben is, amelyekben nincs mindig egyértelm� jogszab�ly, hanem csak az etikai megfontol�sok adhatnak eligaz�t�st.
Az egyetemen orvostanhallgat�knak etik�t tan�tok. Nem k�dexetik�t tan�tunk, teh�t nem le�rt deklar�ci�k lexik�lis ismeretét v�rjuk el a hallgat�kt�l - az orvosi eskü szövege péld�ul nincs is benne az �ltalunk haszn�lt tankönyvben. Az etika oktat�sa nem az ide�lis, teh�t a mindennapos gyakorlatban gyakran akad�lyokba ütköz�, ez�ltal csak a tankönyvekben létez� magatart�st tan�tja meg, hanem gondolkodni tan�t arr�l, milyen érveket és ellenérveket kell mérlegelni, amikor egy orvos döntési helyzetbe kerül.

DR. D�SA �GNES
orvos-jog�sz, MTA Jogtudom�nyi Intézet,

ÖSSZE�LL�TOTTA: B. PAPP L�SZL�
Forr�s: Medical Tribune

IV . évfolyam, 25. sz�m (2006. december. 21.)

WebDoki http://www.webdoki.hu/cikk.php?cid=35006

« vissza

Id�pont foglal�s

Id�pont foglal�s ›

A foglal�shoz regisztr�ci� sz�ks�ges.
Regisztr�ci� ›
Ha m�r regisztr�lt, az oldal tetej�n tal�lhat� link seg�ts�g�vel bel�phet.

Az orvos v�laszol

Tegye fel k�rd�s�t - �r�sban v�laszolunk �nnek K�rdezzen �n is! ›

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

�n hogyan �rtelmezi az orvosi esk�t?

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

�n hogyan �rtelmezi az orvosi esk�t?

keres�s

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol