Citymed

Adrenalin kell, ha dar�zs cs�pi meg

A legt�bb cs�p�s nyom�n kialakul� duzzanat kellemetlen ugyan, de ritk�n vesz�lyes.

Kis gond vagy nagy gond a cs�pés ut�n? Dr. Mezei Györgyi szakorvos tapasztalatai szerint az illatos, finom b�r� bab�kat el�szeretettel l�togatj�k a rovarok, sokszor meg is cs�pik �ket. �tmeneti kellemetlen duzzanat a cs�pés helyén, viszketés, kipirosod�s a következmény. N�lunk a sz�nyogcs�pés, p�kcs�pés ilyen „�rtalmatlan". A cs�pés lehet�ségét kell kerülni, és nem kell agg�dni miattuk. A nem allergi�s egyénekben a méh-, dar�zscs�pés is ilyen enyhén zajlik le. Ha rajtunk vagy kis bab�nkon landol egy dar�zs, �vatosan közel�tsük meg, és pöcköljük el. Nem szabad orvos nélkül kezelni a cs�pés helyét�l t�vol es� testrészeken észlelt tüneteket, az anafilaxia tüneteit (nyelési zavar, szédülés, eszméletlenség, nyelv duzzanat sz�jbeli vagy szemben elhelyezked� duzzanat, s�pol� légzés, nehézlégzés). Ezek a tünetek azonnali sürg�sségi ell�t�st igényelnek, ment�t kell h�vni, ha nincs a közelben orvos, aki ha szükséges életment� adrenalin injekci�t ad. Ilyenkor legtöbbször k�rh�zba kell vinni a beteget.

Hirdetés

Ha full�nk kerül cs�pés ut�n a b�rbe, amilyen gyorsan csak lehet, vegyük ki a full�nkot. �les késsel, a full�nk belépésével ellentétes ir�nyb�l t�vol�tsuk el. Tegyünk jeget egy m�anyag zacsk�ba, mely péld�ul az uzsonna zacsk� is lehet, egy kis kend�vel burkoljuk be és tegyük a cs�pés helyére. Ellen�rizzük �gy negyed�ra m�lva, hogy a duzzanat nem n�tt-e t�l nagyra. Sz�r�tsuk le a cs�pés környékét, majd alkalmazzunk a cs�pés kis területére helyi antihisztamint, hogy csökkentsük a viszketést, f�jdalmat. Ha nem elég a helyi kezelés, viszketéscsillap�t� tablett�t vagy cseppet kaphat a rovarcs�pett, a csal�nkiütés kezelésére. A szokatlan sz�n�, és kinézet� sebes h�lyagos eltéréseket, nem viszket� duzzanatokat, v�rand�s vagy szoptat� any�k b�rtüneteit orvosnak meg kell mutatni. N�lunk „csak" a h�zi méhek és darazsak okoznak veszélyes cs�péseket.

A h�rty�ssz�rny� rovarok körébe tartoz� méhek és darazsak cs�pését�l életveszélyes, egész szervezetet érint� allergi�s reakci�, m�s nevén anafilaxia, gyermekek 0,4-0,8%-�ban, feln�ttek 3%-�ban fordul el�. A cs�pés norm�lis esetben helyi, 10 cm-nél nem nagyobb �tmér�j�, enyhén f�jdalmas b�rp�rral és ödém�val k�sért, néh�ny nap alatt old�d� reakci�t okoz. Az ennél nagyobb, a cs�pés helyér�l kiindul�, néh�ny �r�n belül fokozatosan növekv� duzzanat - ami feln�ttek 10-15%-�ban jelenik meg - feltehet�en IgE (allergi�s reakci�k kialakul�s�ban jelent�s szerepet j�tsz� ellenanyag) �ltal közvet�tett kés�i, helyi allergi�s reakci�. Annak a kock�zata, hogy a nagy helyi reakci�t mutat� személyekben egy következ� cs�pés anafilaxi�s rosszullétet provok�l nem több, mint 5-10%.

A veszélyeztetett személyek sz�rése nem lehetséges, jelenleg nem ismertek olyan mutat�k, amelyek alapj�n az egész szervezetet érint� anafilaxi�s reakci� biztosan megj�solhat� volna. A s�lyos reakci�t mutat� betegek nagyobb részében egy el�z� cs�pés még nem okozott tüneteket, m�srészr�l egészséges popul�ci�ban is 10-20% a méreg-specifikus IgE hordoz�k ar�nya (akik ennek ellenére tünetmentesen viselnek el cs�péseket). A t�lérzékenység természetes lefoly�s�nak a vizsg�lata azt mutatta, hogy az egész szervezetet érint� allergi�s reakci�t ad� feln�ttek körében egy következ� cs�pés a betegek 70-75%-�ban okoz ismételten anafilaxi�t, m�g gyermekek esetében az ismételt s�lyos reakci� kock�zata csak 40% körüli.

A rosszullét t�pusos esetben a cs�pést követ� 2–30. percben kezd�dik és különböz� s�lyoss�g� lehet. Enyhébb esetben csak b�rtünetek jelentkeznek, f�ként a tenyeret, talpat érint� b�rviszketés, testszerte megjelen�, v�ltoz� mérték� csal�nkiütés. S�lyosabb esetekben ehhez különböz� fontos szerveken duzzanatok, hasi görcsök, hasmenés, h�ny�s, mellkasi szor�t�s, rekedtség, s�pol� légzés, légszomj, k�bults�g, szédülés, hal�lfélelem t�rsul. A legs�lyosabb esetekben vérnyom�sesés, eszméletvesztés, légzés- és keringésle�ll�s következik be. Az anafilaxia okozta hal�l leggyakoribb oka a gégeödéma.

A méh- vagy dar�zsméreg allergi�ban szenved�k ell�t�s�nak fontos része a betegoktat�s. Ennek ki kell terjednie olyan életm�dbeli tan�csokra, amelyek ismeretében egy következ� cs�pés lehet�ségének kock�zata csökkenthet�. A beteg sok esetben, ha l�tta is a rovart, nem tudja pontosan megmondani, hogy dar�zs volt-e vagy méh, nem ismeri fel. Egyszer� a helyzet méhészek esetében, illetve ha a beteget dar�zsfészek megbolygat�sa közben éri a cs�pés. A darazsak élénk s�rga-fekete cs�kos, karcs� test� rovarok, sokkal nagyobb ar�nyban vannak jelen az ember környezetében, mint a méhek. A strandokon, piacokon, ny�lt téri étkezés közben, szüreteken, v�rosi lak�sokban elszenvedett cs�pések �ltal�ban darazsakt�l sz�rmaznak. A méhek a dar�zsn�l sötétebb sz�n�, tömzsi test� rovarok, kevésbé agressz�vek, full�nkjuk rendszerint bent marad a b�rben.

Amennyiben a cs�pést követ� események egyértelm�en egész szervezetet érint� allergi�s reakci�ra utalnak, a beteget el kell l�tni öninjekci�z�shoz adrenalinnal. Ennek legegyszer�bb m�dja a fecskend�be csomagolt adrenalin (vagy m�s néven epinefrin), az auto-injektor fel�r�sa, amely feln�ttek részére 300 mikrogramm adrenalint tartalmaz 0,3ml izomba beadand� injekci�ban. A 15-30 kg közötti testtömeg� gyermekek részére javasolt autoinjektor adrenalin tartalma 150 mikrogramm. Az adrenalin autoinjektor egy olyan komplex gy�gyszerkész�tmény amely egyben tartalmazza a gy�gyszert, a fecskend�t és a t�t, valamint egy nagy megb�zhat�s�g� bead� rendszert, amelynek seg�tségével a beteg önmag�nak be tudja adni az injekci�t amennyiben és ahol az szükséges. Ha a beteg cs�pés ut�ni rosszullét kezdete miatt kényszerül az adrenalin bead�s�ra, a bead�st követ�en mindenképpen h�vjon azonnal ment�t vagy keressen orvosi seg�tséget, mivel az anafilaxia tüneteinek teljes ell�t�s�hoz ez elengedhetetlen.

Az adrenalin autoinjektor kész�tmények jelenleg nem kapnak t�rsadalombiztos�t�si t�mogat�st, teljes �ron juthatnak hozz� a betegek.

Dr. Herjavecz Irén f�orvos asszony megsz�vlelend� tan�csai

Mire figyeljen a dar�zs vagy méhméregre allergi�s beteg? Néh�ny életm�dbeli v�ltoztat�ssal csökkenthet� a cs�pés val�sz�n�sége.�

• Hordjon z�rt ruh�zatot, z�rt cip�t. �lénk sz�n� holmik - mint a s�rga, piros - viselése nem javasolt. Kertben, strandon, �ltal�ban a szabadban soha ne j�rjon mez�tl�b!

• Kerülje illatos kozmetikumok haszn�lat�t!

• Ha �gy érzi, a haj�ba sz�llt valami, azt ne pr�b�lja kezével elt�vol�tani, kérjen seg�tséget vagy hajkefével pr�b�lkozzon!

• �ltal�ban ne pr�b�lja kézzel elhajtani a darazsat, a hadon�sz�s t�mad�sra ingerli a rovart.

• Ne étkezzen a szabadban, soha ne igyon olyan üvegb�l, palackb�l ami m�r kor�bban nyitva volt. Mindig ellen�rizze a poh�rba kitöltött innival�t is!

• Gyümölcs, fagylalt, édes sütemény fogyaszt�sa ut�n mosson kezet és arcot !

• Ne aut�zzon leh�zott ablakkal!

• Miel�tt beül az aut�j�ba ellen�rizze az ülést, ill. hogy nincs-e a kocsitérben dar�zs vagy méh.

• A h�z körüli, padl�son tal�lt dar�zsfészek elt�vol�t�s�t b�zza m�sra, nagyobb fészkek esetében h�vjon szakembert!

• Erdei kir�ndul�sn�l figyelni kell a földben, korhadt fakéregben, farak�sokban megb�j� esetleges dar�zsfészkekre. Ezeket soha ne bolygassa meg!

• Méhészek teljes védelmet biztos�t� öltözékben dolgozzanak, amennyiben nem hagynak fel a méhészkedéssel!

• Mindig hordja mag�val az allergol�gus orvos �ltal össze�ll�tott „készenléti „ gy�gyszercsomagot, amelyben a legfontosabb gy�gyszer az adrenalin. Ezt az „önbelöv�" injekci�ja tartalmazza.

• A t�rc�j�ban legyen elhelyezve egy igazol�s arr�l, hogy allergi�s a dar�zs vagy méhcs�pésre !

Z�rsz�ként h�rom pontban összefoglalva a legfontosabbak:

1. Az allergia életveszélyes is lehet, ezt a legs�lyosabb form�t anafilaxi�nak h�vj�k.

2. Az anafilaxia els�ként adand� ellenszere az adrenalin (és nem a kalcium vagy egyéb gy�gyszerek).

3. Annak, akinek a k�rtörténetében volt anafilaxia vagy fokozottan veszélyeztetett autoinjektorban kiszerelt adrenalint kell mag�n�l tartania, hogy szükség esetén megmenthesse a saj�t életét.

2012-04-22 16:27 Forr�s: Weborvos

« vissza

Id�pont foglal�s

Id�pont foglal�s ›

A foglal�shoz regisztr�ci� sz�ks�ges.
Regisztr�ci� ›
Ha m�r regisztr�lt, az oldal tetej�n tal�lhat� link seg�ts�g�vel bel�phet.

Az orvos v�laszol

Tegye fel k�rd�s�t - �r�sban v�laszolunk �nnek K�rdezzen �n is! ›

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

Adrenalin kell, ha dar�zs cs�pi meg

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

Adrenalin kell, ha dar�zs cs�pi meg

keres�s

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol