Citymed

A hippokrat�szi esk� (..mindennapi konfliktusok))

A legr�gebbi hivat�si esk� az orvosok� - de mit lehet kezdeni vele a harmadik �vezredben? Ki�resedett esk�sz�veg vagy m�ig egy hivat�srend alapja?

2006. december 26. 16:00, kedd - Dr. Palla S�ndor

A hippokratészi eskü �tv�ltoz�sai

�ton-�tfélen hivatkoznak a hippokratészi esküre, holott a ma diplom�z� orvosok közül egy sem a hagyom�nyos esküszöveget mondja - emlékeztet prof. dr. Bal�zs Péter, a Semmelweis Egyetem f�iskolai kar�nak tanszékvezet�je. Különös is lenne, ha a gy�gy�t� Apoll�nra vagy gyermekére, a k�gy�s bottal megjelen� Aszklépioszra esküdnének az orvosok. �m az is meglep�, milyen nagy a különbség négy magyar universitas fogadalma között, és hogy lényegében egyik sem veszi �t a Magyar Orvosi Kamara etikai k�dexének aj�nl�s�t.

Mindez azonban nem mai jelenség - �ll�tja Magyar L�szl� Andr�s orvostörténész. A középkorban eretnekség lett volna görög istenekre esküdni, �gy az antik szöveg csak a 16. sz�zadban jött �jra divatba a renesz�nsz hat�s�ra.

Ideol�giai szabads�g

Persze az orvostudom�ny a középkorban is rendelkezett némi ideol�giai szabads�ggal. Miközben péld�ul a teol�gia az arisztotelészi nemzéselméletet vallotta, amely szerint a n� nem vesz részt a fogamz�sban, az "isteni szikr�t" a férfi magva hordozza, az orvosok tarthatt�k magukat a m�sokt�l eretnekségnek hat� hippokratészi elmélethez, amely szerint a nemzésben mindkét félnek ugyanolyan fontos a szerepe. B�r az isteni eredet� orvos is tévedett, mert �gy gondolta, a n�k orgazmusa nélkül nincs nemzés, ezért a hippokratészi elvet követ�k törekedtek erre - az arisztotelészi elmélet h�vei pedig nem.

Egyes helyeken péld�ul egészen a 20. sz�zadig az antik esküt mondt�k. �gy fordulhatott el�, hogy Lipcsében az eredeti szöveggel esküdtek az orvosok, miközben nem is olyan messze, a hal�lt�borokban az orvosok is közrem�ködtek - emlékeztet Karl Deichgräber német orvostörténész az antik eskü történetének legméltatlanabb lapjaira. A 19. sz�zadban kezdték ismét megv�ltoztatni az eskü szövegét azért, mert az orvosok r�ébredtek, hogy a régit képtelenek betartani. Az �si fogadalomban ugyanis a magzatelhajt�s tilalma ugyan�gy szerepelt, mint az, hogy nem végezhetnek olyan ter�pi�t, amelyhez nem értenek.

Tarthatatlannnak bizonyult az a kijelentés is, hogy senkinek sem adok mérget, hiszen az antik felfog�s szerint a mai gy�gyszerek nagyobbik része méregnek (kemik�li�nak) min�sülne.

A kor�bban �ltal�nosan elfogadott tézisnek, miszerint Hippokratész történelmi figura volt, m�r a 16. sz�zadban b�cs�t intettek. Hiszen legal�bb 200 évig kellett volna élnie, mivel azt megel�z�en neki tulajdon�tott több mint 50 szövegb�l �ll� hippokratészi Gy�jtemény a Krisztus el�tti 6-4. sz�zadban keletkezett, r�ad�sul ebb�l csak mintegy h�szat jegyezhetett egy szerz�, aki Krisztus el�tt 480 és 420 között élt. A hagyom�ny �t nevezi Hippokratésznek. Az eskü pedig nem d�r, hanem j�n dialektusban született, vagyis bizonyosan nem Hippokratész fogalmazta meg - mondja Magyar L�szl� Andr�s. (Hippokratészr�l teh�t szinte semmit nem tudunk, ez azonban nem zavarja meg a modern kor emberét abban, hogy péld�ul a Semmelweis Egyetem medikusboltj�ban apr� mellszobrokat és még dug�h�z�t is v�s�rolhasson az �si orvos arcvon�saival.)

A Gy�jteményben szerepl� "eredeti" hippokratészi eskü ma ismert szövegével, egy fél évezrednél is hosszabb korszak szellemi összterméke - idézi fel a történetet Bal�zs Péter Orvosl�s pénzért és hivat�studatb�l c�m� könyvében (Mel�nia Kiad�, Budapest, 2002). Az eskü az Aszklépiosz-papp� avat�s ünnepélyes fogadalm�b�l alakult �t vil�gi haszn�latra. A cédrusligetet és a botra feltekered� k�gy�t az orvosok m�r nem haszn�lj�k mindennapos jelképükként, ehelyett m�s szimb�lumokkal jelzik �si "papi, hierarchikus" rendjüket. Magyar L�szl� Andr�s ennek tulajdon�tja a fehér köpenyben, fonendoszk�ppal val� megjelenés fontoss�g�t. Bal�zs Péter pedig arra emlékeztet, hogy az eskü a kézm�ves és a szellemi orvosl�s külön�ll�s�val foglalkozik, ami a medicina egész történetét végigk�sérte. A görög tekhné és a latin ars kifejezés egyszerre jelentett ugyanis mesterséget és tudom�nyt is. Magyar L�szl� Andr�s szerint sok�ig kétségbeesett harc folyt azért, hogy az orvosl�st ne szakm�nak, hanem értelmiségi hivat�snak tekintsék. Ezt csak a 19. sz�zad végére sikerült elérni. Az eskü szövege azért tartalmazza a v�g�s tilalm�t, mert azt sugallja, hogy �k "papok", vagyis tud�s emberek, de vannak "mesterek", akik v�gnak, és mérgeket adnak a betegeknek, és t�lük akarnak elhat�rol�dni - vagyis a borbélyfélékt�l, alantas "h�héremberekt�l". (Ma m�r nehéz elhinni, de a sebészek egészen a 19. sz�zadig nem tartoztak az orvosok közé.)

Mindennapi konfliktusok

Mindez szépen és emelkedetten hangzik, de mit kezdjen vele a modern kor orvosa, akinek k�rh�za jelent�s hi�nnyal küzd, és az intézmény tulajdonos�nak v�ls�gmenedzsert kell fogadnia? A pénzügyi szakember pedig mi m�son, a betegell�t�son takarékoskodik.

- Egy kiemelt f�v�rosi k�rh�z f�orvosi értekezletére az egyik nagyh�r� professzor tol�székben betolt két beteget és el�ttük azt mondta: "Miattad fognak meghalni, mert nem adhatunk nekik gy�gyszert" - meséli dr. Mar�th G�sp�r v�ls�gmenedzser, milyen mindennapi konfliktusokat kell megélniük a k�rh�zakban.

- Nekem kétsz�zra ugrott a vérnyom�som, a professzor pedig kijelentette, nem hajland� takarékoskodni a betegeken, mert � esküt tett. Erre azt feleltem: "Orvos vagyok, én is a betegek szolg�lat�ra esküdtem. Ennek megfelel�en a következ� h�napt�l az ön fizetését is be fogjuk forgatni a gy�gyszerkeretbe." Csend lett a teremben.

Mar�th G�sp�r története j�l jelzi azokat a kih�v�sokat, amelyekre a hippokratészi eskü még csak nem is utal. Ezért volt szükség a sokak �ltal �j hippokratészi fogadalomnak nevezett, s az orvosi hivat�setika fejl�dése egyik jelent�s �llom�saként is felfoghat� 2002-es dokumentumra, az Orvosi Hivat�s Chart�j�-ra (Annals of Internal Medicine, 5 February, 2002, Vol. 136, No. 3. ). A charta beszél azokr�l a modern jelenségekr�l, melyek a mai medicina sz�m�ra komoly erkölcsi kih�v�st jelentenek.

H�rom alapelv

Dr. Kov�cs J�zsef, a Semmelweis Egyetem Magatart�s-tudom�nyi Intézetének bioetikusa a charta �ltal megfogalmazott alapelvek közül - amelyek sz�ndékuk szerint a globaliz�l�d� vil�gban kult�r�t�l és politikai rendszert�l független, egyetemesen érvényes elveket jelentenek - az egyik legfontosabbnak az igazs�goss�got tartja.
A dokumentum abb�l indul ki, hogy a fejlett orsz�gok egészségügyi ell�t�s�ban bekövetkezett v�ltoz�sok veszélyeztetik az orvosi hivat�s alapértékeit. Egyre nagyobb a k�sértés, hogy az orvos sz�m�ra ne a beteg érdeke legyen a legf�bb szempont. Az �j hippokratészi eskü h�rom alapelve közül csak az els� szerepel az eredeti szövegben: a beteg érdekének els�dlegessége. A beteg önrendelkezési joga tiszteletben tart�s�nak és az igazs�goss�gnak az elve hi�nyzik az eredetib�l. A betegek érdeke els�dlegességének az elvét a charta szerint ma veszélyezteti a piaci elvek egyre nagyobb térh�d�t�sa, az egészségügy finansz�roz�s�nak m�dja és sokszor bizonyos adminisztrat�v el��r�sok is. (Igaz, a gy�gyszercégek befoly�sa nem is olyan �j kelet�. Magyar L�szl� Andr�s péld�ul a magyar orvostörténelem legend�s alakjain�l, többek közt Kor�nyi S�ndorn�l vagy V�mossy Zolt�nn�l is tal�lt arra bizony�tékot, hogy havi apan�zst, "tan�csad�i d�jaz�st" kaptak a nagy hazai gy�gyszergy�rakt�l.)

Mit kezdjen az orvos az esküjével akkor, ha a ment� egy friss agyvérzéses beteggel érkezik, de az intézet m�r elérte a kapacit�skorl�tj�t, vagyis az agym�tétért egyetlen fillért sem tér�t neki a biztos�t�? Az ügyeletes orvos kétségbeesetten telefon�l, hiszen j�l tudja, a beteg életesélyei j�val nagyobbak, ha azonnal m�t�asztalra kerül. �m egyetlen intézmény sem tudja fogadni, pontosabban egy igen - 120 kilométerre onnan. A ment� azonban közli, nem hajland� tov�bbvinni a beteget, nem v�llalja annak kock�zat�t, hogy sz�ll�t�s közben meghal. A konkrét esetben hi�ba �llt ott egy teljesen felszerelt intézet, kiv�l� orvosokkal, hi�ba van ott a beteg, aki befizette a j�rulék�t és nem tehet r�la, hogy kapacit�skorl�ton t�l jött n�la a szélütés. Nincs m�tét, csak két hét m�lva oper�lhatj�k

- Mondhatjuk ebben az esetben, hogy hib�ztak? - kérdezi Mar�th G�sp�r. Az eskü alapj�n igen, hiszen "Legf�bb törvénynek tekintem a betegek testi és lelki gy�gy�t�s�t, a betegségek megel�zését." - Ez a gondolat minden magyar orvosi egyetemi fogadalomban benne van. De a legf�bb törvénynek ebben az esetben a k�rh�z likvidit�si helyzetének meg�rzését tekintették. A menedzsernek az anyagi kereteket is szem el�tt kell tartania, egyébként olyan h�tr�ny érheti a k�rh�zat, amelyet a többi betegnek kell elszenvednie.

Etika vagy jogszab�ly

Annak ellenére, hogy a gazdas�goss�gi tényez� rendk�vül fontos lett a k�rh�zakban, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Bizotts�g�n�l mégis ritk�k az efféle panaszok. Dr. Benoist György, a köztestületi kamara orsz�gos etikai bizotts�g�nak elnöke nem is emlékszik ilyen esetre.

�rdekes m�don a t�rgyal�teremben is ritka, hogy a hippokratészi esküre finansz�roz�si szempontb�l hivatkozn�nak. Egyébként sem kerül sz�ba a hippokratészi eskü. Soha nem hallottam még csak kiejteni sem. Tal�n azért, mert a t�rgyal�teremben m�r nincs orvos-beteg viszony, nincs meg az eskü emelkedettsége, ott k�kemény ellenfelek, gyakran ellenségek �llnak egym�ssal szemben, akik nem esküre és etik�ra, hanem csakis jogszab�lyokra hivatkoznak.

- Igaza van az orvosnak, ha az esküre hivatkozik a gazdas�gi megszor�t�sokn�l? Igen - mondja a v�ls�gmenedzser. - Igaza van a korm�nynak, ha azt mondja, musz�j prés al� helyeznem a rendszert, mert egyébként elsz�ll a költségvetés? Igen, igaza van. De nem mindegy, hogy milyen m�dszerrel teszi ezt, és sikerül-e megtal�lni az arany középutat.

Az egyik nagy region�lis k�rh�zban ez a kérdés most �gy jelentkezik: elbocs�ssunk-e 350 embert, hogy el tudjuk l�tni a betegeket? A v�lasz igen, mert a betegell�t�s érdeke a legfontosabb. Vagy a kapacit�skorl�t miatt kétszer annyi onkol�giai beteget vagyunk kénytelenek ell�tni, mint amennyit finansz�roznak. Mit tehetünk egy ilyen helyzetben? Mondjuk azt az orvosainknak, hogy az �llam nem fizeti ki az �ltalunk ny�jtott ell�t�st, keressenek m�sik k�rh�zat? Nem hozhatom �ket ilyen helyzetbe, ez ellentétes lenne az eskünkkel. Mondhatn�nk azt is, hogy �ll�tsunk fel v�r�list�t. De sürg�sségi eseteknél ez lehetetlen. Mégis, milyen elvek alapj�n? �rkezési sorrend szerint? Akkor lényegében minden beteg életesélyeit rontom, hiszen mindenki késve kapja meg a kezelést. Vagy s�lyoss�g alapj�n rangsoroljak? A rosszabb gy�gyul�si esély� beteget tegyem h�trébb? Akkor ezzel lényegében hal�lra �téltetem az orvosokkal. Naponta kell ilyen döntéseket hoznunk.

Közben az �llam azt mondja: én, a pazarl� menedzser sz�rom a pénzét. Az orvos pedig azt: én, a kegyetlen menedzser nem adom oda a pénzt, amit a beteg m�r befizetett a gy�gyul�s�ért. Vagy m�sként fogalmazva: az orvosod szemében az �llam "ver�legénye" vagy, az �llam szemében pedig "a korrupt orvosi szakma" lobbist�ja. E kett� között kell megpr�b�lni egyens�lyozni - mondja a v�ls�gmenedzser. A gy�gy�t� orvos is �gy érzi, mag�ra marad a konfliktusaival. A hippokratészi eskü idealiz�lt orvos-beteg kapcsolatr�l sz�l, amelyben az orvos mindig "haszn�ra" van a betegeknek, kapcsolatuk sosem üzleti jelleg�. Ezzel szemben a jelenlegi etikai statutum meglehet�sen elnéz� ezen a téren.
Az el�re követelt h�lapénzt el�téli, �m a beteg �ltal ut�lag adott paraszolvencia felett szemet huny - mondja Benoist György. Magyar L�szl� Andr�s pedig azt �ll�tja, a gyakorlat nagyon keveset v�ltozott az elm�lt kétezer évben. Példaként Perliczy J�nos D�nielt, a 18. sz�zad kiv�l� orvos�t eml�ti, akivel kapcsolatban sz�mos panasz fogalmaz�dott meg. �gy péld�ul, hogy csak h�lapénz ellenében kezelt betegeket, éjszaka pedig nem ment ki a sürg�s esetekhez.

�l� Anita (Forr�s: Medical Tribune - 2/1)

WebDoki http://www.webdoki.hu/cikk.php?cid=35044

« vissza

Id�pont foglal�s

Id�pont foglal�s ›

A foglal�shoz regisztr�ci� sz�ks�ges.
Regisztr�ci� ›
Ha m�r regisztr�lt, az oldal tetej�n tal�lhat� link seg�ts�g�vel bel�phet.

Az orvos v�laszol

Tegye fel k�rd�s�t - �r�sban v�laszolunk �nnek K�rdezzen �n is! ›

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

A hippokrat�szi esk� (..mindennapi konfliktusok))

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

A hippokrat�szi esk� (..mindennapi konfliktusok))

keres�s

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol