Citymed

A hippokrat�szi esk� (..az orvos szem�lyis�ge a d�nt�)

Dr. Martini Jen� eg�szs�g�gyi jog�sz szerint a szocializmus �vei alatt az�rt is szerettek el�szeretettel a hippokrat�szi esk�re hivatkozni, "mert ez olcs�bb volt, mint megfizetni az orvosokat".

2006. december 26. 16:30, kedd - Dr. Palla S�ndor

Az orvosok egy része ma is anyagi haszonért gy�gy�t, mint kétezer éve.

A kamara etikai bizotts�g�nak elnöke szerint az eskü alapelveiben ma is ugyanaz, mint az �korban. Ugyan�gy tartalmazza az �rtani tilos alapelvét, mint az emberi élet mindenek feletti tiszteletét, az orvost�rsak megbecsülését, a titkok meg�rzésének parancs�t, vagy a tud�s folytonos fejlesztésének igényét. A v�ltoz�s legink�bb az orvosl�s technikai fejl�déséb�l következik. Martini doktor arra h�vja fel a figyelmet, hogy a hippokratészi eskü paternalista orvos-beteg viszonyra vonatkozik, a modern gy�gy�t�sban egészen m�sfajta kapcsolat van orvos és betege között.

Kov�cs J�zsef is a beteg önrendelkezési jog�nak fontoss�g�t hangs�lyozza. Az orvosnak a beteget partnernek kell tekintenie, be kell �t vonnia a kezelését érint� összes döntésbe, s a p�ciensnek a beavatkoz�sba adott t�jékozott beleegyezése minden orvosi ténykedés alapvet� feltétele.

Szel�d er�szak

A 19. sz�zadt�l a medicin�t a titkol�dz�s, az aty�skod�s jellemezte. Eszerint az orvosnak �gy kellett b�nnia a betegével, ahogyan egy j� szül�nek a gyerekével: mindig a jav�t kellett akarnia, de ehhez nem mindig kellett a beleegyezését elnyernie. A beteg szel�d er�szakkal, az igazs�g eltitkol�s�val vagy olykor ak�r a j�tékony hazugs�g eszközével is r�kényszer�thet� volt az érdekében �ll� beavatkoz�s elfogad�s�ra. Ez a paternalisztikus hozz��ll�s évezredeken keresztül jellemz� volt az orvosi etik�ra, de ezt ma egy�ltal�n nem fogadjuk el - mondja a bioetikus.

Benoist György azt mondja, évezredek alatt fejl�dhetett a technika, de az ember természete nem v�ltozott. Sz�mos esetben az etikai bizotts�goknak éppen az orvosok egym�s elleni panaszait kell kivizsg�lniuk. Gyakran nyilatkoznak a lapoknak olyan m�dszerekr�l, amelyek idehaza még nem elérhet�ek. Martini Jen� is arra panaszkodik, hogy m�r a m�lté, amikor a hib�z� kollég�t l�tva �gy beszéltek az orvosok: "Nagyon j�l kezelték, de még kiegész�teném a ter�pi�t ezzel vagy azzal." Ezzel szemben sz�mos b�r�s�gi ügy kezd�dik �gy, hogy a beteg azt hallja: "Önt meg akart�k ölni." Pedig a modern orvosl�s els�sorban csapatmunka - emlékez-et r� Kov�cs J�zsef, és rögtön sorolja, mivel kell megküzdeniük az orvosoknak. Az orvos egyéni munk�j�nak legjobb ellen�rz�je és fejleszt�je a kollég�kb�l �ll� orvosi team. Ha valaki nem képes csapatban dolgozni, akkor kevésbé képes hib�it felismerni és abb�l tanulni. Az orvosok közösségeinek törekedniük kell olyan mechanizmusok kidolgoz�s�ra, amelyek biztos�tj�k az orvosok kompetens ténykedését. Ez történhet folyamatos tov�bbképzéssel, de olyan elj�r�sok kidolgoz�s�val is, amelyek meghat�rozz�k, mi a teend� akkor, ha egy orvos szakmai vagy etikai hib�t vét.

El��téletek helyett

Az egyik probléma: hogyan védhet� meg a beteg a szakmailag vagy etikailag inkompetens orvost�l. Hasonl� fontoss�g�, de ritk�bban feltett kérdés az, hogyan védhet� meg az inkompetens orvos kollég�i el��téleteit�l? - ford�t egyet a néz�pontunkon a bioetikus. Az orvosi szakma egyik hagyom�nyos jellemz�je ugyanis, hogy viszonylag sok�ig elt�ri egy-egy orvos inkompetens viselkedését, ha azonban ellenlépésre sz�nja el mag�t, az sokszor t�ls�gosan drasztikus: a kolléga végleges kiz�r�sa az orvosi gyakorlatb�l, ahelyett, hogy az inkompetencia kiküszöbölésén, s az illet�nek a szakm�ba val� viszszavezetésén lenne a hangs�ly. Hippokratésznek könny� volt - mondhatj�k a mai orvosok. A gy�gy�t�s kétszemélyes j�tszma volt - a betegé és az orvosé. Nem okvetetlenkedett ott folyton az �llam. A r�mai korban azonban m�r létezik egyfajta �llami korl�toz�s, de a gy�gy�t�s szabads�ga egészen a 18. sz�zadig megmarad. Ekkor jelenik meg a helyi "fizikus" - vagyis valamiféle f�orvos, tisztiorvos - aki engedélyeket adott ki, és kisz�rhatta a patik�b�l azt, ami szerinte nem kellett oda - ismerteti Magyar L�szl� Andr�s. Ezzel szemben a mai orvos sz�mos korl�ttal �ll szemben.

- A legjobbnak azt tartom, ha a gazdas�gi szakember maga is orvos, aki kell� al�zattal tudja viselni, hogy ezekre a mindennapos konfliktusokra nincs felold�s - mondja Mar�th G�sp�r. A beteg egy l�thatatlan, személytelen féllel, az egészségbiztos�t�val �ll szerz�désben, a biztos�t� �rja el� a szab�lyokat, �m ezekr�l az orvos közvet�tésével értesül. De vajon ismeri-e a korl�tokat? Megtudhatja-e, hogy anyagi okokb�l nem jut hozz� az ell�t�shoz?
Benoist György szerint nem, ez etik�tlan lenne, ilyen utal�st az orvos nem tehet. Ezzel viszont azt kock�ztatja, hogy legközelebb a t�rgyal�teremben tal�lkoznak. Ott pedig sosem a biztos�t�, hanem az intézmény és a beteg �ll egym�ssal szemben. Martini doktor - noha majd két évtizede képvisel k�rh�zi felel�sségbiztos�t�t, intézményt és beteget a t�rgyal�teremben - még nem hallott olyan esetr�l, amikor az önkorm�nyzatot vagy az egészségbiztos�t�t perelték volna. Véleménye szerint, ha a k�rh�z a kapacit�skorl�t miatt tov�bbküld valakit, vagy a jogszab�lyoknak megfelel�en v�r�list�ra veszi, �m ott meghal a beteg, akkor nem lehet ezért felel�ssé tenni. Az egyes orvosnak viszont �jra kell értelmeznie a saj�t esküjét. �j korszak kezd�dik - fogalmazott.

Mar�th G�sp�r is egyetért ezzel, mert több megyei k�rh�z is azt tervezi, hogy munkajogi perekben és a teljes�tménykorl�t feletti ell�t�sok kifizetésének megtagad�sa miatt viszontperelik az �llamot. Ezek az intézkedések ugyanis ellentétesek az önkorm�nyzati törvénnyel. Persze az esetek dönt� többségében nem az egészségbiztos�t�n m�lik a hiba, hanem a gy�gy�t�kon. A charta ezért kor�bban egészen elképzelhetetlen szab�lyokat is hoz.
A betegnek azt is joga van tudni, ha ell�t�sa sor�n el�fordulnak olyan hib�k, amelyek egészségk�rosod�st okoznak - szögezi le Kov�cs J�zsef. Ha ez bekövetkezik, a beteggel azonnal közölni kell; ennek elmulaszt�sa megrend�ti a t�rsadalom bizalm�t az orvosokban. Itt is érvényes a régi bölcsesség: a becsületesség a legjobb politika. A betegell�t�s kapcs�n elkövetett orvosi hib�k tabujellegének megszüntetése, s azok elemzése lehet�vé teszi a jöv�beni tévedések megel�zését.

Sz�mos orvosi foly�iratban ma m�r külön rovatot szentelnek a hib�k elemzésére. (A napokban jelent meg a tém�ban Hib�k és szöv�dmények a hasi sebészetben c�mmel Ol�h Csaba és Ga�l Csaba szerkesztésében egy kötet, amely olyan szokatlan c�m� fejezetekb�l �ll, hogy a Sebész, mint hibaforr�s, vagy a Veszélyek és hib�k a varr�gépek alkalmaz�s�n�l.)

Két emberen m�lik

Azt is l�tni kell azonban, hogy az orvos tévedése, ha a beteg k�rosod�s�t eredményezi, mindig egy k�rh�z-intézmény-szervezési rendszer hib�ja is egyben, s sohasem csak az azt elkövet� orvosé - folytatja a bioetikus. A j�l szervezett betegell�t�sban sz�m�tani kell erre. A rendszerbiztons�g alapvet� problém�ja m�shol is az, hogyan lehet megb�zhatatlan (vagyis nem tökéletesen, hanem hib�kkal m�köd�) egységekb�l egy megb�zhat�an m�köd� rendszert felép�teni. A régen megtal�lt v�lasz erre a kérdésre a redundancia, vagyis az �tfedés. A hib�k kiküszöbölése érdekében minden munkafolyamatot több embernek kell ellen�riznie, egym�s munk�j�t többszörösen kontroll�lva. Ezért mondhat�, hogy a következményekkel j�r� orvosi tévedés mindig egy rendszer betegségét is jelzi, amely ellen nem els�sorban az orvos megbüntetésével, hanem a rendszer m�dos�t�s�val kell küzdeni. Ehhez mindig kollekt�v er�fesz�tésekre van szükség, a szervezet tökéletes�tésére, s egyben a betegell�t�s min�ségének jav�t�sa ir�nti folyamatos elkötelezettségre. Mindez nem képzelhet� el az ell�t�s min�ségét kifejez� mutat�k kifejlesztése és haszn�lata, tov�bb� az ell�t�st ny�jt� minden személy és intézmény munk�j�nak rutinszer� ellen�rzése nélkül.

�j korszak kezd�dik teh�t �j elv�r�sokkal. Janu�rt�l megsz�nik a Magyar Orvosi Kamara etikai bizotts�ga, és külön törvény szerint meghat�rozott szakmai-etikai szab�lyok vonatkoznak majd az orvosokra (is). Az etikai tan�csok törzsét a tisztiorvosi szolg�lat adja majd, de a minisztérium épp�gy deleg�l tagot, mint az intézménytulajdonosok. Benoist György min�s�thetetlennek és kétségbeejt�enek nevezi, hogy valaki összekeverje a jogszab�lyokat az etik�val. Az etikai bizotts�g elnöke szerint az orvosok között persze ugyanannyi gazember van, mint b�rmilyen m�s foglalkoz�si �g tagjai között, de a vil�gon mindenütt léteznek etikai bizotts�gok és azoknak nem véletlenül orvosok a tagjai. Enélkül - szögezi le Benoist doktor - a helyzet sokkal rosszabb lesz.

Magyar L�szl� Andr�s is abban l�tja a hippokratészi eskü lényegét, hogy születhetnek b�rmilyen korl�toz�sok, kital�lhat az �llam b�rmit, végül mégis két emberen, a betegen és az orvoson m�lik minden. Az orvos személyisége a dönt� - ezért olyan fontos a hippokratészi eskü szövege. Még akkor is, ha az eredetire Magyarorsz�gon ma m�r senki sem esküszik. Az orvosokban él némi nosztalgikus v�gy a tiszta, egyszer� viszonyok ir�nt, amelyeket az eredeti eskü szövege kifejez, és szeretik �jb�l és �jb�l végiggondolni, mit is jelent egy adott korszakban az �si szöveg. Legink�bb azt, hogy �si, hierarchikus foglalkoz�st �z�k közé tartoznak, amelynek mindig is komoly preszt�zse volt, még akkor is, ha a szab�lyokat m�r kétezer éve sem tartott�k be minden esetben. Egyébként hogyan lett volna a szepl�telenség sz�zi fogadalma összeegyeztethet� azzal az intelemmel, hogy nem szabad nemi visszaélést elkövetni beteg férfiak és n�k testén?

�l� Anita (Forr�s: Medical Tribune- 2/2)

WebDoki http://www.webdoki.hu/cikk.php?cid=35045

« vissza

Id�pont foglal�s

Id�pont foglal�s ›

A foglal�shoz regisztr�ci� sz�ks�ges.
Regisztr�ci� ›
Ha m�r regisztr�lt, az oldal tetej�n tal�lhat� link seg�ts�g�vel bel�phet.

Az orvos v�laszol

Tegye fel k�rd�s�t - �r�sban v�laszolunk �nnek K�rdezzen �n is! ›

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

A hippokrat�szi esk� (..az orvos szem�lyis�ge a d�nt�)

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

A hippokrat�szi esk� (..az orvos szem�lyis�ge a d�nt�)

keres�s

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol