Citymed orvosi portál

1. A lista elejére kívánkozik a HPV elleni vakcina.

Az FDA Gardasil néven törzskönyvezte a méhnyakrákot okozó HPV (humán papillomavírus) elleni védõoltást.

A HPV nemi úton terjedõ fertõzés, azaz mind a férfiakat, mind a nõket érinti. A védõoltást egyelõre azonban csak a 9-26 éves nõk számára engedélyezték, és a rutinszerû oltást a 11-12 (kivételes esetben, orvosi ajánlásra 9) éves lányok részére ajánlják. Ennek oka az, hogy a már fertõzött betegnél az oltás nem akadályozza meg, hogy a fertõzés rákot okozzon, így a lányokat még a szexuális élet megkezdése elõtt be kell oltani.

A szexuálisan aktív nõk számára sem felesleges a vakcina, de mivel nem véd a HPV valamennyi törzse ellen, nem helyettesíti a rendszeres szûrést.

2. Harc a transz-zsírok ellen.

2006 talán legnagyobb közegészségügyi bejelentése az volt, hogy New Yorkból kitiltották a transz-zsírok használatát.

A transz-zsírokat sokan ember által gyártott méregnek nevezik, és paradox módon éppen az állati zsírok egészségesebb alternatívájaként találták fel. Az éttermek hamar rájöttek, hogy ízesebbek lesznek tõlük a frissensültek, a sütemények pedig tovább elállnak. Az orvosok szerint azonban ez a zsiradékfajta a legegészségtelenebb, nagymértékben fokozza a szívbetegségek kockázatát, ezen kívül felelõs a hasi jellegû elhízásért is, ami a szívbetegségen kívül a cukorbetegség kialakulását is elõsegíti.

A KFC gyorsétterem-lánc már nem használ ilyen zsírokat, és a McDonalds is korlátozza használatukat.

3. Védõoltás az övsömör ellen.

Az igen nagy fájdalmakkal járó övsömör elsõsorban az idõs korúak betegsége. Oka az, hogy a bárányhimlõ vírusa reaktiválódik a szervezetben. Minden öt bárányhimlõn átesett ember közül valamelyik életszakaszban egynél az övsömör is jelentkezik. A bárányhimlõ elmúlik, de az övsömör nem. A herpeszvírus az ideggyökökben rejtõzik, és ha az immunrendszer legyengül, támadásba lendül. Eleinte fájdalmas hólyagok jelennek meg, elsõsorban deréktájon, de bármely más testrészen is. Ha a szemet megtámadja, vakságot okozhat. Az FDA által jóváhagyott oltást minden 60 év fölötti embernek ajánlják.

4. Össztûz az élelmiszerek biztonságára.

Sok, az egészség szempontjából hasznos élelmiszer tartalmaz káros baktériumokat. 2006-ban elõfordult már Coli baktérium a spenótban, szalmonella a paradicsomban, botulinus toxin a sárgarépalében. Ezek ellen mi is tehetünk valamit. Tartsuk hûtve az élelmiszert, vásárláskor pedig ügyeljünk a csomagolás épségére és a szavatossági idõre.

5. A sztentek nem annyira biztonságosak, mint gondolták.

2006 elõtt igen népszerûek voltak a gyógyhatású anyaggal bevont sztenteknek, a betegek szinte követelték orvosuktól. Nemrégiben azonban az FDA felhívta a figyelmet arra, hogy ezeknek az eszközöknek a használata végzetes kimenetelû szívrohamot is okozhat.

A bevonattal ellátott sztent az elzáródott artériák tágításának legújabb eszköze, de, mint kiderült, az egyik probléma megoldása egy másik megjelenését idézheti elõ.

A korábban végzett beavatkozások a bypass-mûtét illetve a ballon angioplasztika voltak, de az utóbbi alkalmazásakor az ér gyakran újra beszûkült, ezért egy dróthálóból készült ún. sztentet használtak. A fém-sztentek behelyezésekor az erek a hegszövet miatt záródtak el, ezt megelõzendõ vezették be a hatóanyaggal bevont sztenteket. Kiderült azonban, hogy a sztentek felületén vérrögök keletkezhetnek, így használatuk, igaz, csak ritkán, de végzetes következményekkel is járhat.

6. Egyre nagyobb problémát okoz az ún. MRSA-fertõzés.

A rövidítés feloldása methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus, azt jelenti, hogy ez a baktérium ellenáll a penicillin származékoknak. A fertõzés sajnos ma már kikerült a kórházak falai közül, és igen nagy közegészségügyi problémát jelent világszerte. Gyógyítása rendkívül nehéz, a kutatók mindent megtesznek a védõoltás kikísérletezésére, de ez még évekig eltarthat.

7. Vény nélkül kapható az egyik esemény utáni tabletta az USA-ban.

Ha egy nõnél valamilyen ok miatt nem mûködik a választott fogamzásgátló módszer, rendelkezésére áll az esemény utáni tabletta. Kétféle ilyen létezik, a Plan B és a Preven. A terhesség sikeres megakadályozása érdekében ezeket az együttlét után minél hamarabb be kell venni. A forgalmazásnak vannak bizonyos megkötései is, 18 éves kor alatt például még mindig csak receptre kapható, és csak a szakszemélyzettel ellátott boltok árulhatják.

A Plan B nem okoz abortuszt, de 72 órával az esemény után 99 százalékában megakadályozza a terhességet.

8. A bõrrák génterápiája.

Ebben az évben valósággá vált mindaz, amirõl a génterápiával kapcsolatban eddig csak beszélt a szakma. Augusztusban az országos rákkutató intézet bejelentette, hogy sikeresen kezeltek bõrrákot génterápiával. Két, egyébként halálos melanomával diagnosztizált beteg gyógyult meg. A kezelés azonban sajnos 15 másik betegen nem segített.

A még mindig kísérleti fázisban levõ génterápiánál egy vírust használnak fel arra, hogy egy gént eljuttasson a T-sejtnek nevezett immunsejtbe. A bevitt gén egy különleges, daganatot megcélzó molekula genetikai kódját hordozza. Ha a T-sejteket felfegyverezték ezzel a molekulával, meg tudják támadni a daganatos sejteket. Természetesen igen sok még az elvégzendõ munka, de a kutatók remélik, hogy a technika nemcsak bõrráknál lesz alkalmazható, hanem egy sor más, elterjedt rákfajtánál is.

9. A belélegezhetõ inzulin.

A cukorbetegek számára a 2006-os év mérföldkõnek számít: nem kell többé injekciózniuk magukat. Azoknak, akiknek szükségük volt inzulinra, ezt az életmentõ hormont mindeddig injekció formájában kellett megkapniuk. Januárban törzskönyvezte az FDA a belélegezhetõ inzulint, az Exuberát. Vannak ugyan még kétségek a hosszú távú alkalmazással kapcsolatban, de a módszer egyre inkább elterjed.

10. Általános AIDS-szûrés – egy merész terv

Ha legközelebb orvoshoz megyünk, lehet, hogy már rutinszerû lesz a HIV-teszt is. Az amerikai AIDS-járvány történetében elõször ajánlotta a közegészségügyi hivatal az általános HIV-szûrést. Nem mûködik ugyanis az önkéntes szûrés rendszere.

Becslések szerint az Egyesült Államokban évente 40 ezer újabb eset szaporítja az 1,1 millió AIDS-beteg számát. Ám a legfélelmetesebb az, hogy mintegy 250 ezer lehet az olyan HIV-fertõzöttek száma, akik nem tudnak róla. Ez azt jelenti, hogy épp abban a szakaszban nem kezelik õket, amikor az a leghatásosabb lenne, illetve akaratlanul is megfertõzhetnek másokat. Természetesen mindez csak akkor mûködik, ha a szûrés megfelelõ AIDS-kezeléssel jár együtt, ezen a téren azonban, pénz- és szakemberhiány miatt, még sok a tennivaló.

Dobos, L. (WebMD)

2006-12-26 18:22:35