- A nap híre
- Régebbi hírek
- Tanácsadás
- Kereső
- Hírlevél
- Lexikon
- GYIK
- Képgalériák
- Látogatók
- Elérhetőség
- Ajánlatkérés
- Díjtételek
GYIK
Édesanyám idős, gondozásra szorul, az V. kerületben lakik. Én távol, vidéken élek. Milyen segítséget kérhetek?
A házi segítségnyújtásban, gondozásban éppen ezekben a napokban történtek változások (2008.01.20):
(A házi segítségnyújtás igénybevételére vonatkozó új szabályokról, a gondozási szükséglet megállapításáról.)
A módosított szociális törvény szerint házi segítségnyújtás 2008. január 1-jétől az ellátást igénylők részére csak meghatározott gondozási szükséglet fennállása esetén nyújtható. A gondozási szükségletet az önellátási képesség hiánya alapozza meg, így vizsgálandó az egészségi állapot, az ápolásra való rászorultság és az önkiszolgálási képesség. A vizsgálat lebonyolítását végző szerv kormányrendeletben, a vizsgálati szempontok miniszteri rendeletben kerültek részletesen meghatározásra.
1.) Az ellátás igénybevételére vonatkozó jogszabályi előírások
1.1. A szociális törvény (Szt.): az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CXXI. tv.-el (Magyar Közlöny 149. szám) módosított, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a házi segítségnyújtásra vonatkozó szabályokat több ponton változtatta meg.
Az Szt. 63. §. (4)-(9) bekezdése szerint:
• Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet két esetet kivéve:
- Ha a gondozási szükségletet idősotthoni elhelyezés céljából már vizsgálta az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézete (ORSZI), de szakvéleménye alapján a gondozási szükséglet nem haladja meg a napi 4 órát. Ez az igazolás a házi segítségnyújtás igénylése során felhasználható (Szt. 68/A (4) bek.).
- Ha az igénylő egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás a szolgáltató döntése alapján legfeljebb 3 hónapos időtartamra nyújtható. Amennyiben továbbra is indokolt a gondozás, kezdeményezni kell a gondozási szükséglet vizsgálatát.
• A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető - ennek hiányában a jegyző - kezdeményezi az ellátást igénylő személy gondozási szükségletének vizsgálatát.
• A gondozási szükséglet vizsgálata céljából szakértői bizottság működik, amely megvizsgálja a gondozási szükségletet - külön jogszabályban meghatározottak szerint - és annak mértékéről kötelező erejű szakvéleményt ad.
• Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, tájékoztatni szükséges az igénybevevőt az idősotthoni elhelyezés lehetőségéről.
• Fontos szabály, hogy a települési önkormányzat kötelező feladatai keretében (Szt. 86. § (1) bekezdésének c.) pontja szerint) a szakértői bizottság által megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.
A 2007. évi CXXI. törvény 81. § (4) bekezdés szerint a 2007. december 31-e előtt házi segítségnyújtásban részesülő szociálisan rászorultnak minősített személyek gondozási szükségletének vizsgálatát nem kell elvégezni, annak „fennállását" az egészségi állapotról szóló orvosi igazolás a következő felülvizsgálat időpontjáig igazolja.
1.2. Külön jogszabályok, kormányrendelet:
A 340/2007. (XII. 15.) Kormányrendelet: a személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról.
a.) Szakértői bizottság működtetése:
• A kormány a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet mellékletében kijelölt települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője (városi jegyző) feladatává teszi a szakértői bizottság működtetését.
• A városi jegyző a gondozási szükséglet vizsgálata céljából 3 fős szakértői bizottságot, illetve – a felmerülő ellátási igényektől függően – bizottságokat működtet, amelynek tagjai:
- az ORSZI illetékes kirendeltségének vezetője által kijelölt orvos szakértő, vagy szociális szakértő,
- a házi segítségnyújtást biztosító (a leendő) szolgáltató vezetője által kijelölt ápolási – gondozási szakember,
- a városi jegyző által kijelölt szociális ügyintéző.
• A jegyzőnek mérlegelnie szükséges, hogy a várható igények alapján egy, vagy több bizottságot működtet, figyelemmel az ellátási körzetre, a bizottsági munka időigényére, a lakóhelyen történő vizsgálat lebonyolítására.
• A városi jegyző megkeresi a székhelye szerint illetékes ORSZI kirendeltségének vezetőjét (indulásnál az első megkeresést az Intézet központi hivatala fogadja), illetve a szociális intézmény vezetőjét, akik a szakértő(k) kijelöléséről intézkedni kötelesek.
• A fenti jogszabály részletesen meghatározza a bizottsági munkában való részvétel feltételeit (szakmai gyakorlat, szakképzettség) és a kizáró okokat.
• A szakértői bizottság működéséről eljárásrendet készít, amelynek alapját a jogszabályban meghatározott működési rend képezi: a bizottság elnöke a lakóhelyen történő vizsgálat érdekében a bizottság tagjai közül előadó szakértőt jelöl ki, aki nemcsak a helyszíni vizsgálatot végzi el, hanem az iratok alapján elkészíti az értékelő adatlapot és a szakvélemény tervezetét (mindkettőt a miniszteri rendelet szabályozza). A szakértői bizottság – valamennyi tagjának jelenlétében – megvitatja a tervezeteket, értékeli a vizsgálat eredményét és szavazással dönt a szakvélemény tartalmáról. A bizottsági ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni valamennyi tag aláírásával. A szakvéleményt postai úton kell megküldeni az ellátást igénylő személynek és a szolgáltatónak, vagy ennek hiányában a települési önkormányzat jegyzőjének. Az értékelő adatlap másolatát csak az ellátást igénylő személynek kell megküldeni.
• A bizottság a szakvéleményt a kérelem beérkezésétől számított 30 nap alatt készíti el. Ez a határidő meghosszabbodhat, ha a kérelem hiányosan került kitöltésre, és azt – megfelelő határidő kitűzésével – hiánypótlásra visszaküldi a városi jegyző a szolgáltatónak (ennek hiányában a települési önkormányzat jegyzőjének). Ha határidőn belül nem pótolják a hiányt, a bizottság mellőzi a szakvélemény kiadását.
• A szakvélemény kiadásától számított egy éven belül ugyanazon személy gondozási szükségletét csak abban az esetben kell elbírálni, ha a kérelemből (mellékleteiből) megállapítható, hogy az igénylő gondozási szükségletében jelentős változás következett be.
• A városi jegyző által működtetett szakértői bizottság a szakvéleményt 10 000 Ft esetenkénti szakértői díj ellenében készíti el, ez az összeg a szakértői bizottság tagjainak (kivéve az ORSZI által kijelölt szakértőt) díjazására és a bizottság működtetésével járó ügyviteli költségekre fordítható. A szakértői díjak igénylését a Korm. rendelet mellékletében meghatározott adatlapon kell havonta utólag igényelni a Magyar Államkincstár területileg illetékes Igazgatóságától.
b.) A gondozási szükséglet vizsgálatának igénylése
• Az intézményvezető (ennek hiányában a települési önkormányzat jegyzője) az ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát kezdeményezi az ellátást igénylő lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes kijelölt városi jegyzőnél. A kérelem nyomtatványát a módosított 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet tartalmazza.
• A gondozási szükséglet vizsgálata a kérelmező lakóhelyén történik, a magánszféra tiszteletben tartásával, kizárólag a miniszteri rendeletben meghatározott szempontok vizsgálatára kiterjedően.
• Ha az igénylő a jogkövetkezményekről való tájékoztatást követően a lakóhelyen történő vizsgálat lefolytatását nem teszi lehetővé, a bizottság a szakvélemény kiadását mellőzi, és erről az intézményvezetőt és az ellátást igénylőt írásban tájékoztatja.
• A szakvélemény felülvizsgálatát a szolgáltatást igénylő személy, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti (kiegészítő szakértői díj megfizetésével, amely 2008-ban 2 000 Ft) az ORSZI ellátást igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerinti illetékes kirendeltségénél.
1.3. Külön jogszabályok, miniszteri rendeletek
1.3.1. A módosított 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről.
• Változott a kérelem formanyomtatványa (a fenti Rendelet 1. számú melléklete, a nyomtatvány C részének II. pontját étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében kell kitölteni.).
• Házi segítségnyújtásnál az egyszerűsített előgondozás is bővült, mivel az intézményvezetőnek (ennek hiányában a jegyzőnek) a kérelmező részére a szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatáson túl segítséget kell nyújtani a gondozási szükséglet vizsgálatához szükséges kérelem kitöltésében, illetve a gondozási szükséglet vizsgálatában.
• A szolgáltatás gyakoriságára vonatkozóan figyelembe kell venni a házi segítségnyújtást igénylő szakvéleményben megállapított gondozási szükségletének időtartamát, de ha a szolgáltatást igénybe vevő nem igényli a szakvélemény szerinti óraszámot, a szolgáltatást az általa igényelt időtartamban kell nyújtani.
• A gondozási szükséglet vizsgálata azonban nem téveszthető össze a szociális rászorultság vizsgálatával. Ez utóbbit 2 szolgáltatás igénybevétele esetén kell vizsgálni (Szt. 59/A. §. (1) bekezdés): a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásnál és a támogató szolgáltatásnál. A fenti végrehajtási rendelet tartalmazza a szociális rászorultság feltételeit.
• 2008. január 1-jétől hatályát veszti az egészségi állapoton, illetve betegségen alapuló szociális rászorultság igazolásának szabályairól szóló 11/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet, de a rendelet alapján 2008. január 1-jét megelőzően kiadott igazolások, illetve szakvélemények érvényességi idejükön belül továbbra is felhasználhatók.
1.3.2. A 36/2007. (XII.22.) SZMM rendelet a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól.
• A gondozási szükséglet vizsgálatára irányuló kérelmet a rendelet 2. sz. melléklete szerint kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a rendelkezésre álló leletek és szakvélemények másolatát, amelyek segítik a gondozási szükséglet megítélését.
• A gondozási szükséglet vizsgálata a rendeletben szereplő (3. sz. melléklet) értékelő adatlapon történik. Az adatlap tartalmazza az önkiszolgálás, önellátás, a mozgás,- mentális funkciókat, az egészségügyi ellátás és a felügyelet iránti igényt, illetve a szociális körülményeket, illetve ezen tevékenységek ellátásának mértékét és módját.
• A vizsgálat eredményét a rendeletben meghatározott nyomtatvány alapján (4. sz. melléklet) kitöltött szakvélemény igazolja. Ez a szakvélemény (vagy annak másolata) valamennyi további házi segítségnyújtás esetén felhasználható a gondozási szükséglet igazolására.
Összefoglalás:
• 2008. január 1-jétől a házi segítségnyújtás igénybevételéhez – kivéve ha az igénylő egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé – a gondozási szükségletet vizsgálni kell. Szakmailag fontosnak tartjuk azonban, hogy a szolgáltatást igénylő és a szolgáltató ismerjék meg egymás igényeit, elvárásait, lehetőségeit (átmeneti jellegű szolgáltatás biztosítása) és már akkor kerüljön sor a gondozási szükséglet vizsgálatára, ha a gondozás tartóssá válhat. Indokolt az első időszakban a vizsgálatokat végző szakértői bizottságok megszervezése, tagjainak megfelelő szakmai felkészülése érdekében is a fokozatos terhelés.
• A gondozási szükségletet a házi segítségnyújtás esetén a kijelölt város jegyzője által működtetett szakértői bizottság vizsgálja és szakértő bizottsága adja ki a kötelező erejű szakvéleményt.
• Az intézmény vezetője (vagy a települési önkormányzat jegyzője) a kibővített kérelem nyomtatványt és a szükséges dokumentumokat megküldi az ellátást igénylő lakóhelye, vagy tartózkodási helye szerinti szakértő szervhez. Ez a házi segítségnyújtás esetén a kijelölt városi jegyző által működtetett szakértői bizottság.
• A házi segítségnyújtás esetén az egyszerűsített előgondozás lebonyolítása alkalmával az előgondozást végző a gondozási szükséglet megállapítására vonatkozó eljárásról tájékoztatást nyújt. Nagyon fontos, hogy az előgondozást végző személy érthetően magyarázza el az ellátás igénybevételére vonatkozó új eljárást, nyújtson segítséget a dokumentumok, igazolások beszerzéséhez, fénymásolatához. Az intézményvezető kötelessége segíteni a gondozási szükséglet felmérésének elvégzését, így azt is, hogy a szakértő fel tudja keresni tartózkodási helyén a kérelmezőt. Fontos az igénylő elérhetősége, telefonja, vagy hozzátartozójának elérhetősége, a helyszíni látogatás egyeztetése érdekében.
• A gondozási szükséglet megállapítását követően, de még az ellátás igénybevételét megelőzően az intézményvezetőnek kérnie kell – a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől – az igénylő jövedelmének vizsgálatát.
• A módosított szociális törvény új szabályokat tartalmaz a jövedelemvizsgálatra vonatkozóan is (Szt. 119/C. §.). A jegyző házi segítségnyújtás esetében az ellátást igénylő családjában vizsgálja az egy főre jutó jövedelmet. A jegyző a jövedelmi és vagyoni helyzetről igazolást állít ki.
Az új szabályok alkalmazása érdekében indokolt a szociális szolgáltatások igénylésével kapcsolatos jogszabályi előírások összefüggéseinek megismerése, a teljes körű dokumentáció áttekintése, eljárásrend kidolgozása az elhelyezés folyamatával kapcsolatos feladatokról, az abban részt vevő személyek kompetenciájáról, az alkalmazott nyomtatványokról.
3.) Egyéb információk
A módosított szociális törvény szerint az idősotthoni ellátás is 2008. január 1-jétől az új bekerülők részére csak meghatározott gondozási szükséglet fennállása esetén nyújtható.
Idősek otthonába az a személy vehető fel, akinek gondozási szükséglete a napi 4 órát meghaladja.
A gondozási szükségletet az ORSZI - az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 213/2007. (VIII. 7.) Kormány rendelet alapján - az idősotthoni elhelyezés iránti kérelem alapján vizsgálja.
Fontos a jegyzőnek is tudnia, hogy ha az idősotthoni elhelyezéshez a gondozási szükséglet nem éri el a napi 4 órát, az intézmény vezetőjének kötelessége tájékoztatni az igénylőt a házi segítségnyújtás lehetőségéről, és a szakvélemény másolatát az igénylő lakóhelye szerinti települési önkormányzatnak megküldeni.
Itt tartjuk fontosnak megemlíteni, hogy az idősek otthonába való bekerülés egyéb körülményeit tekintve „felmentő" szabályokat is tartalmaz a 36/2007. (XII.22.) SZMM rendelet, amelyek megléte esetén nem kell a lakóhelyen vizsgálni az ORSZI szakértőjének az igénylő gondozási szükségletét.
Ebből két esetben a települési önkormányzat jegyzőjének igazolása alapján lehet eltekinteni a vizsgálattól:
• ha az ellátást igénylő egyedül él és
- betöltötte a 80. életévét (személyigazolvány másolatával igazol) és ellátása nem megoldott házi segítségnyújtással, vagy
- betöltötte a 70. életévét és lakóhelye közműves vízellátás, vagy közműves villamos energia ellátás nélküli ingatlan.
A fentiek igazolását a kérelemhez kell mellékelni, és a gondozási szükséglet megállapítását ezekre az egyéb körülményekre tekintettel kell megkérni. Az ellátást igénylőnek az igazolások beszerzésében az idősek otthona előgondozást végző munkatársa kell, hogy segítséget nyújtson (tehát ő is megkeresheti a jegyzőt).
« vissza
Időpont foglalás
Időpont foglalás ›
Regisztráció ›
Ha már regisztrált, az oldal tetején található link segítségével beléphet.