Citymed orvosi portál

A vashiány a vérszegénység leggyakoribb oka, ám még nagyon sok más kórkép is okozhat vérszegénységet.

A vér sejtes elemekbõl és plazmából áll. A sejtes elemek közül a vörösvérsejtek az oxigén szállításáért felelõsek, a fehérvérsejtek a fertõzések elleni védelmet látják el, a vérlemezkék (trombociták) pedig a véralvadásban vesznek részt. A vörösvérsejtek oxigénszállító képességét a benne levõ hemoglobin teszi lehetõvé.

 

Mikor beszélünk vérszegénységrõl?

Vérszegénységrõl, latin szóval anémiáról akkor beszélünk, ha a vörösvérsejtek száma, vagy azok oxigénszállító képessége bármilyen okból csökken. A vörösvérsejtek a csontvelõben naponta milliószámra képzõdnek, élettartamuk kb. 120 nap. A vörösvérsejtek termeléséhez elsõsorban vasra, valamint vitaminokra, folsavra és a B12-vitaminra van szükség. Ha ezek bármelyikébõl kevés van, ún. hiányanémiáról beszélünk.

Probléma a vörösvérsejtek körül

Elõfordul az, hogy a vörösvérsejtek valamilyen okból hamarabb pusztulnak el, vagy hibásak, az utóbbi rendszerint veleszületett betegség következtében fordul elõ. Nagyon ritkán fordul elõ, hogy teljesen leáll a csontvelõben a vörösvérsejtek és a többi sejtes elem képzése (aplasztikus anémia). , hogy a csontvelõi sejtek helyét más sejtek foglalják el, ennek oka rosszindulatú betegség, pl. daganat vagy leukémia lehet. A vérszegénység fõ tünetei: sápadtság, fáradtság, gyengeség, szívdobogás vagy gyorsabb szívritmus, fejfájás. Ezek általános tünetek, melyekhez a vérszegénység fajtájától függõen más szimptómák is társulhatnak.

Vashiány

A vérszegénység leggyakoribb fajtája a vashiány okozta anémia. Ennek több oka lehet: elégtelen vasbevitel (diétahiba), fokozott vasszükséglet (terhesség), fokozott vesztés (menstruációs vagy más eredetû vérzés) vagy a vasfelszívódás zavara (egyes gyomor-bél betegségek). A vashiány esetenként igen súlyos vérszegénységet okoz, amikor tipikus tünetek is megjelennek, ilyen a körmök törékenysége, a szájnyálkahártya és a nyelv gyulladása, az ajkak berepedezése, hajhullás, sõt gyerekeknél tanulási és magatartási problémák is. A vashiányt vas adagolásával lehet kezelni.

Folsav- és/vagy B12-hiány

A hiányanémiák másik fajtája a folsav és/vagy a B12-vitamin hiánya következtében jelenik meg. A B12-vitaminhiány legtöbbször szigorú, tej és tojástermékeket is elutasító vegetáriánusoknál szokott kialakulni, de más emésztõszervi betegségek, sõt alkoholizmus miatt is jelentkezhet. Gyümölcs és zöldség kihagyása okozhat ugyan folsavhiányt, de ez szerencsére ritkán következik be.

A hiánybetegségkor vörösvérsejtek ilyenkor megnagyobbodnak. Fáradékonyság és étvágytalanság mellett B12-hiány esetén idegrendszeri tünetek is jelentkezhetnek: például izomgyengeség, a kéz- és lábujjak zsibbadása, járási nehézség, súlyos esetben depresszió és zavartság.

A folsavhiány leginkább a terhes kismamák számára jelent veszélyt. Ha kevés a folsav a várandós szervezetében, akkor nagyobb az esély különféle velõcsõzáródási rendelenességek (pl.: nyitott gerinc) elõfordulására. Mindkét vitamint pótolni lehet, és kell is.

 

Hemolytikus anémia

Ilyenkor a vörösvérsejtek élettartama valamilyen ok miatt csökken, a sejtek hamarabb elpusztulnak. Ez lehet veleszületett, vagy szerzett betegség miatt. A veleszületett betegségek közé tartozik például a feketékben elõforduló sarlósejtes vérszegénység. A mi vidékünkön viszonylag gyakran diagnosztizálják a szferocitózisnak nevezett kórképet. Ez a vörösvérsejteket határoló sejtfal veleszületett betegsége, amely a sejtek alakváltozását és emiatt a lépben való gyorsabb pusztulását okozza. A hemolytikus anémiákra jellemzõ, hogy a sápadtsághoz sárgás szín is társul, és a lép - a vörösvérsejtek pusztulásának helye - megnagyobbodik.

A veleszületett hemolytikus anémiát nem lehet meggyógyítani, de tüneteit, pl. a lép eltávolításával, vagy gyógyszeresen, enyhíteni lehet.

Néha szerzett hemolytikus anémia is elõfordul, ilyenkor a vörösvérsejtek ugyan normálisak, de a szervezet immunrendszere - hibás, ún. autoimmun mechanizmus alapján - olyan fehérjéket, antitesteket termel, melyek a vörösvérsejteket megtámadják és tönkreteszik.

Aplasztikus anémia

Ritkán veleszületetten, gyakrabban valamilyen vírusfertõzés vagy toxikus anyag, gyógyszer mellékhatása következtében a csontvelõ sejttermelése teljesen leáll. Néha csak a vörösvérsejtképzést érinti a károsító ágens, de többnyire a többi sejtfajta sem termelõdik. Ennek megfelelõen a vérszegénység mellett vérzések, infekciók léphetnek fel. Szerencsére a vírus okozta csontvelõleállás rendszerint átmeneti, és a toxikus anyagok vagy gyógyszer kiürülése után is helyreállhat a vérképzés. Ritkán azonban elõfordul, hogy a csontvelõ mûködése véglegesen károsodik. A vérszegénység kezelése ebben az esetben komoly beavatkozást, immunszupresszív terápiát, néha csontvelõ- átültetést igényel.

Anémia malignus folyamat következtében

A leukémia, a különbözõ limfomák, de néha más daganatok sejtjei is letelepednek a csontvelõben, és kiszorítják a normális csontvelõsejteket. A megoldás az alapbetegség kezelése. Ha remisszióba kerül a beteg, vagyis a daganat meggyógyul, az egészséges sejtek újra benépesítik a csontvelõt. A vérszegénységnek számos oka lehet, ezért mindig kivizsgálásra van szükség, hogy a megfelelõ kezelésre kerülhessen sor.