Citymed

Lexikon

Vertigo (sz�d�l�s)

Mikor fordulhat el� szédülés?
Val�sz�n�leg nincs egyetlen olyan ember sem, aki életében még sosem szédült. Köznapi értelemben a vertigo fogalma sz�mos különböz� érzést foglal mag�ba, amelyek sk�l�ja az enyhe bizonytalans�gérzést�l a h�nyingeren és eszméletvesztésen �t a saj�t test vagy a környezeti t�rgyak forg�s�nak érzetéig terjedhet.

A vertigo jelentkezhet a bels� fülben elhelyezked� egyens�lyszerv periféri�s részeinek vagy a hall�idegnek a k�rosod�sakor. A szédülésnek ezt a t�pus�t periféri�snak mondjuk. Kialakulhat a vertigo agyi betegségek következményeként is, ekkor centr�lis vertig�r�l beszélünk. Szédülés felléphet m�s, a központi idegrendszerrel közvetlen kapcsolatban nem lév� szervek betegségei esetén is.

Mit értünk vertigo-n?

Ahhoz, hogy a vertigo okait megtal�ljuk, fontos tudni, hogy mit ért a beteg szédülésen. A val�di szédülés, teh�t a vertigo azt az érzetet jelenti, hogy a testünk vagy a környez� t�rgyak forognak. Ezen tünetek oka leggyakrabban a vestibulumnak, a bels� fül egy bizonyos részének k�rosod�sa. Ez az érzés ugyanaz, mint amikor nagy sebességgel forgunk, péld�ul körhint�n. Ha nem tal�lunk nyilv�nval� okot a vertig�ra, a szédülés betegség tünete is lehet.

Szédüléssel j�r� betegségek és zavarok:
- endokrin (hormon�lis) betegségek
- a bels� fül betegségei
- a vérrel kapcsolatos rendellenességek
- sz�v- és érrendszeri betegségek
- idegrendszeri betegségek
- mérgezések
- szembetegségek
- fej- és nyaksérülések
- mozg�si betegség (kinetosis), tengeribetegség
- éhség.

A szédülést gyakran k�sér� tünetek:
A szédülést gyakran az al�bbi pszicho-vegetat�v zavarokkal együtt érzékeljük:
- h�nyinger
- h�ny�s
- s�padts�g
- verejtékezés
- szorong�s.

Ez az egyens�lyszerv és az auton�m idegrendszer közötti szoros kapcsolat következménye. Minden k�rosod�s, mely a vestibularis rendszert érinti, vegetat�v zavarokat is okozhat. Lesz�m�tva a szédülést k�sér� szorong�st, a szédülés önmag�ban nem veszélyes. Nagyon fontos viszont pontosan és gyorsan tiszt�zni, hogy mi a szédülést kiv�lt� ok.

Mit tehetünk szédülés esetén?

Ha Ön alkalmanként szédül, forduljon h�ziorvos�hoz. Ahhoz, hogy meg lehessen hat�rozni a szédülés pontos ok�t és ki lehessen v�lasztani a megfelel� kezelési m�dot, széles kör� fül-orr-gégészeti, neurol�giai, belgy�gy�szati és endokrinol�giai vagy egyéb szakorvosi vizsg�latok szükségesek.
A diagn�zishoz szükséges vizsg�latok
Ha a szédülés mögött centr�lis ok gyan�that�, szükség van az agyat ell�t� artéri�k ultrahangos vizsg�lat�ra, EEG-re, CT vagy MR vizsg�latra. A legbonyolultabb és legköltségesebb vizsg�latok azonban nem mindig szükségesek, mivel a diagn�zist sokszor m�r az egyszer�bb vizsg�latok alapj�n is fel lehet �ll�tani.

A szédülés kezelése
Azon betegeknél, akiknél a szédülés h�tterében centr�lis ok feltételezhet�, szükség lehet k�rh�zi kezelésre is. A kezelés célja f�ként a tünetek megszüntetése. A gy�gyszeres kezelés fontos szerepet j�tszik a tünetek enyh�tésében és a betegnek a norm�l életvitelhez val� visszatérésében. Az alkalmazhat� gy�gyszerek a következ�k: érrendszerre hat� gy�gyszerek, antiepileptikumok, h�ny�scsillap�t�k és m�s szerek.

« vissza

keres�s

Id�pont foglal�s

Id�pont foglal�s ›
A foglal�shoz regisztr�ci� sz�ks�ges.
Regisztr�ci� ›
Ha m�r regisztr�lt, az oldal tetej�n tal�lhat� link seg�ts�g�vel bel�phet.

Az orvos v�laszol
Tegye fel k�rd�s�t - �r�sban v�laszolunk �nnek K�rdezzen �n is! ›

Mennyire tetszenek �nnek a meg�jult Citymed oldalak? nagyon tetszik j� k�zepes gyenge haszn�lhatatlan

Citymed orvosi port�l

bel�p�s

Lexikon

Id�pont foglal�s

Az orvos v�laszol