Citymed orvosi portál

Gasztrint termelõ hasnyálmirigydaganat okozza, ami súlyos, többszörös fekélyek kialakulásához vezet a gyomorban és a vékonybélben. Három fõ jellemzõje van: 1. jelentõsen megemelkedett gyomorsav-termelés 2. peptikus fekélyek 3. nem B sejtes daganat a hasnyálmirigyben vagy gyakran más helyen, amik az esetek felében rosszindulatúak és áttétek képzõdnek (leggyakrabban a májban). 40-75 éves kor között a leggyakoribb. Férfiaknál másfélszer gyakoribb mint nõknél. Tünetek: 1. hasfájás (fõleg a has felsõ része) 2. hányás, ami nem reagál a hagyományos gyógymódra 3. nyelõcsõgyulladás 4. hasmenés 5. Súlyvesztés.

Balesetek után, pontosabban törések után a zsírcseppek embolusként viselkedhetnek. Miután bekerültek a véráramba, elakadhatnak a tüdõ, agy, vagy más szervek ereiben. Az embolizáció általában lassan indul, majd 48 órával a baleset után éri el csúcsát. A nyílt törések kisebb rizikóval járnak az embolizációra, mint a zártak. A hosszúcsontok, a medence és a bordák törése nagyobb veszélyt jelent.

A máj képes az élelembõl szerzett zsírokat tárolni, majd késõbb szükségszerûen kibocsátani. Nagymennyiségû huzamos zsírfogyasztásnál a máj nagyon jelentõs mennyiségû zsírt képes visszatartani. Ha a szervezetbe huzamosabb idõn keresztül nagy mennyiségû zsírpótlók kerülnek be (pl. alkohol), vagy az anyagcsere folyamata hibás és nem képes a zsírokat felhasználni (pl. tbc), a májsejtek és így a máj elzsírosodik. Ahogy a máj elzsírosodik, a szerv ruganyossá válik, szélei lekerekednek, megnagyobbodik, tokja feszes lesz, az ujjbenyomatot megtartja és a színe sárgásrózsaszínné válik. Ha a kiváltó ok megszûnik, a máj lassan javulásnak indulhat. Ha a kiváltó ok továbbra is fennáll, a máj zsíros degenerációja idõvel májzsugorhoz (cirrhosis) vezethet.

Sûrû rendezetlen felépítésû kötõszövet, amelyben fõleg zsírsejtek találhatók. A zsírsejtek tárolják a zsírt trigliceridek formájában. Fõ szerepe az energia tárolása, emellett hõszigetelõ és védõfunkciója is van. A zsírszövetnek szerepe van a hormonháztartásban is. A következõ hormonokat bocsátja ki: leptin, rezisztin, adiponectin, angiotensin, PAI-1, IL-6, TNFalfa.

Mivelhogy a gyermekek csontjai sokkal hajlékonyabbak mint a felnõtteké, baleseteknél elõfordulhat az úgynevezett „zöldgallytörés”, ahol csak a csont egyik oldala van eltörve, míg a másik oldal csak be van hajolva. Általában a csöves csontok lassan növõ, középsõ részeit érinti.