Citymed orvosi portál

Levegõvel telt üregek a koponyában. Az orrba folyik a tartalmuk kis nyílásokon keresztül. Ezeknek a nyílásoknak az elzáródása az üregek gyulladásához vezethet.

Fájdalomérzés, ami 6 hónapnál tovább tart megelõzõ sérülés vagy betegség nélkül, vagy betegség jelenlétében, aminek viszont nincs nagy szerepe a fájdalom kialakulásában. A betegek gyakran számos gyógyszert kipróbálnak és sok orvost meglátogatnak megoldást keresve. A hagyományos fájdalomkezelés csak nagyon kis hatással van a fájdalomra. Gyakran szúró fájdalomként, égõ fájdalomként, vagy sajgásként van leírva a beteg által. A fájdalom jöhet és mehet, változtathatja helyzetét és kisugárzását. A fájdalom hirtelen kezdõdhet és fokozatosan, napok vagy hetek folyamán növekedhet az intenzitása. Szorongás és depresszió gyakran jelen van. Oka nem ismert. Gyógyítás: tanácsadás, biofeedback, hipnózis, néhány esetben gyógyszerek, csoportterápia.

A leggyakoribb tünetek a kisugárzó lábfájdalom és derékfájdalom. Az állapot akkor következik be, amikor az egyik csigolya elõrecsúszik a másikhoz viszonyítva. Ez idegek becsípõdéséhez vezethet az elcsúszás helyén. Leggyakrabban az utolsó ágyéki csigolya csúszik elõre a keresztcsont felett. A gyógymód mindig arra törekszik, hogy a sebészeti beavatkozást elkerüljük. Ha a sebészet mégis elkerülhetetlen, akkor laminectomiát végeznek, ami felszabadítja az idegeket a nyomás alól. Ez a mûtét fúzióval van kiegészítve, ami a csontok összenövéséhez vezet és ezáltal megakadályozza az elcsúszás megismétlõdését.  

A stroke kifejezés angol szó, amely ütést, csapást jelent, a magyar köznyelv sem véletlenül hívja a betegséget gutaütésnek, szélütésnek. Nevezik még agylágyulásnak, agyvérzésnek is annak ellenére, hogy csupán minden ötödik stroke-os betegnél van szó konkrétan agyvérzésrõl. A betegség leggyakrabban azért következik be, mert a szükségesnél kevesebb vér jut az agyba. Az agy vérellátási zavarának többféle oka lehet, például egy szívbõl elszabaduló vérrög, de lehet a nyaki vagy a koponyán belüli erek szûkülete is. Ennek alapján a stroke-nak alapvetõen két típusát különböztethetjük meg: az ún. ischaemiás – azaz vérhiányos – és a vérzéses stroke-ot.

1. Vérhiányos stroke – agyi infarktus: A stroke-nak ezt a típusát vérrög okozza, amely útját állja a véráramlásnak, így a vér nem jut el a megfelelõ agyterülethez. Az összes stroke-eset 83%-át ez a típus teszi ki. Kialakulását elõidézheti az agy egyik verõerében kialakuló vérrög (trombózis), vagy olyan vérrög is, amely a test valamely más részén alakul ki, s a vérárammal kerül az agyba (embólia), ahol elzár egy kisebb eret, és kialakul a stroke.
2. Vérzéses stroke – agyvérzés: A stroke másik formája a vérzéses stroke, amely akkor alakul ki, ha az agyban vagy az agy körül megreped egy ér, és vér szivárog az agyba/agyra. Az agyvérzés bekövetkezése azon emberek esetében a legvalószínûbb, akik érelmeszesedéstõl és magas vérnyomástól egyaránt szenvednek.

ld. Nystagmus.

Ez a betegség, melyet a szemlencse szerves anyagának, a krisztallinnak a homályossá válása okoz, az életkor elõrehaladtával jelentkezik. Kiváltó okai között szerepel a hosszú ideje fennálló helytelen életmód és táplálkozás. A látóideg gyengülése és meglazulása a képek elhomályosodásához és látásromláshoz vezet.